Egy jó kis régesrégi, nyugis kubai bolero...
En un libro viejo
que he guardado siempre
encontré una carta
que en tiempo pasado
me hizo muy feliz...
Egy régi könyvben,melyet ki tudja, mióta őrzök,találtam egy levelet,amely egyszer régennagyon boldoggá tett...
En ella decía
que yo era su vida...
que ella me quería...
no me olvidaría...
que eras muy feliz...
Az állt a levélben,hogy én vagyok az élete...hogy szeret...hogy nem fog soha elfelejteni...hogy nagyon boldog vagy...
en ella decía: szerintem ez azt is jelenti, hogy az állt (decía) a levélben (el la carta), meg azt is, hogy ő (a csaj) azt írta (mondta) a levélben, hogy... -- De ezt még lenyomozom.
Mintha a visszaemlékezés közben kicsit elkapná az érzelgősség: egyes szám harmadikban beszél a csajról, de az utolsó sorban már megszólítja egyes szám második személyben (de még ugyanazon függőbeszédes szerkezeten belül!).
Egy másik előadónál ez a szövegváltozat hallható:
En ella decía
que yo era tu vida...
que tu me querías...
no me olvidarás...
y eras muy feliz.
El tiempo ha pasado,
la vida ha cambiado...
Tú no me recuerdas
y yo te he olvidado...
Elszállt az idő,
megváltozott az életünk...
Te nem emlékszel rám,
én elfeledtelek...
te he olvidado: Szép hármas összevonás, szinte [t(e)ol∙βi∙δa∙δo].
Pedacito de papel
que yo tenía guardado
en un libro viejo
roto y empolvado
sin saber por qué...
Papírdarabka,amelyet egy régi,rongyos, porleptekönyvben őriztem,ki tudja, mért...
[Bridge/Instrumental]
La vida ha cambiado,
el tiempo ha pasado...
Tú no me recuerdas
y yo te he olvidado...
Megváltozott az életünk,
elszállt az idő...
Te nem emlékszel rám,
én elfeledtelek...
Pedacito de papel
que yo tenía guardado
en un libro viejo
roto y empolvado
sin saber por qué...
Papírdarabka,amelyet egy régi,rongyos, porleptekönyvben őriztem,
ki tudja, mért...
* * *
No hay comentarios:
Publicar un comentario