Camarón de la Isla: Si acaso muero (Seguirías)

 Camarón de la Isla [Fotó]

Tiri-tiri-tiri, ay… ay... ay... ay...

Si acaso muero,

mira, que te encargo

que con las trenzas,

que con las trenzas
de tu pelo negro

me aten las manos.

Ha netán meghalnék,

figyelj... megbízlak téged,

hogy fekete hajad,

hogy fekete hajad tincseivel

kössék össze a kezem.

Ay... Ay, maresita mía Juana,

alíviame los pasos

pá que me aparte,

pá que me aparte
de la fatiga

que estoy pasando,

maresita mía,

alíviame los pasos.

Anyácskám, Juanám,
könnyítsd meg lépteimet,
hogy megszabaduljak,
hogy megszabaduljak
ettől a fáradtságtól,
anyácskám,
könnyítsd meg léptem.

maresita <= maresita <= marecita <= ma're <= madre; anyácska (becéző kicsinyítőképzővel)

Juana Cruz Castro,
Camarón édesanyja

[Youtube-keresés]

... mía, alíviame: Az utolsó két sor közötti áthajlás érdekes hangösszevonás (sinéresis/sinalefa): mía, alíviame [mi∙aua∙li∙βja∙me].

 * * *

Camarón: Que un toro bravo en su muerte (Tientos)

A tientos legegyszerűbben lassú tangóként fogható föl. A copla (a "dalszöveg") egy-egy versszaka három vagy négy rímes, nyolcszótagos sorból áll. Ennél fontosabb, hogy a szöveg általában igen érzelmes, drámai, ünnepélyes, emelkedett. A versszakokat refrén választhatja el egymástól.

Camarón ezen tientos-a esetében refrén nincs a versszakok közt, viszont az énekes a copla sorait a kedve szerint variálja, pakolgatja, változtatgatja, ismételi. A szövegkezelésnek ez a szabadsága a zenei kifejezést szolgálja, hisz így a cantaor döntheti el, hogy egy-egy versszakot széles drámai ívvé alakít-e, vagy éppenséggel rövid, csattanós, ütős frázissá tömöríti azt.

A versszakok a flamenco-hagyományban nem mindig függnek össze egymással tartalmilag (így van ez a legtöbb népzenei hagyományban, de más orális műfajokban, például a hiphopban is). Ez esetben legalább három történet bomlik ki. Az első versszak egy halálos fenyegetés torero-módra ("Nem tudom, honnan vetted a bátorságot, hogy rosszat szólj rólam a hátam mögött, de el fogsz vérezni, mint a bika az arénában"). A második versszak a (valószínűleg) csalárd szeretőhöz címzett elbocsátó szép üzenet. A harmadik-negyedik versszak azonban már összefügg egymással: a pasi meglátja, hogy a kiszemelt lány melyik újonnan épült kútra jár vízért, és úgy dönt, hogy akkor ő meg hidat épít saját háza és a kiszemelt lány háza közé...

Camarón de la Isla [Fotó]

Que un toro bravo en su muerte,
que un torito bravo en su muerte...
Tienes que derramar más sangre
que un torito bravo en su muerte...
No sé como tienes valor
pá hablar de mí malamente;
no sé como tienes valor
pá hablar de mí malamente.

(A rekonstruált copla:)

Tienes que derramar más sangre (9)
que un toro bravo en su muerte: (8)
no sé como tienes valor (8)
pá hablar de mi malamente. (8)

Több véred kell hulljon, mint
egy vad, haldokló bikának --
nem t'om, honnan van bátorsága
rosszat szólnia rólam a szádnak.

Anda, vete, fea,
anda, vete, fea,
el cuerpo te huele a lumia
como el marinero a brea.
El cuerpo te huele a lumia
como el marinero a brea.

(A rekonstruált copla:)

Anda, vete, fea, (6)
el cuerpo te huele a lumia (8)
como el marinero a brea. (8)

Takarodj innen, csúfság,
úgy bűzlik a tested a kurvaságtól,
mint a tengerész a kátránytól.

la lumia: prostituált, kurva. Caló szó, azaz a spanyolországi cigányság által használt, nem spanyol eredetű kifejezés. -- Az akadémiai szótár szerint a lumia szó etimológiája ismeretlen, ugyanakkor feltűnően hasonlít a magyarországi oláhcigány luvnya, lubnya szóra (ez azonban önmagában még nem igazolja a rokonságot).

De cal y canto y arena,
de cal y canto y arena...
Allá abajito se ve una fuente
de cal y canto y arena
donde bebe mi serrana
agua de la fuente nueva,
pá que beba mi serrana
agua de la fuente nueva.

(A rekonstruált copla:)

Allá abajo se ve una fuente (9)
de cal y canto y arena (8)
donde bebe mi serrana (8)
agua de la fuente nueva (8)
(pá que beba mi serrana (8)
agua de la fuente nueva) (8).

Ott lejjebb látni egy kőkutat;
ott iszik az én hegyvidéki babám
vizet az új kútból
(hogy ott igyon az én hegyvidéki babám
vizet az új kútból).

de cal y canto y arena: A cal jelentése mész; a canto jelentése itt folyamikavics; az arena homok. A teljes kifejezés a kút anyagát nevezi meg (mészhabarccsal, zúzott kővel/kaviccsal és homokkal készített falazat). Nyilván arról van szó, hogy a kőkútból kényelmesebb vizet húzni, mint az egyszerű, káva nélküli ásott kútból.

A versszak második része már célhatározói mellékmondatként, subjuntivo-ban szerepel (que beba). Ez szubjektív elem: a lírai én (és/vagy a cantaor) érzése szerint valaki direkt azért építette az új kutat oda, hogy a lány oda járjon vízért (azaz: elhagyott a nő egy tehetősebb pasi miatt). Mint látni fogjuk, épp ez adja az ötletet a következő versszakhoz.

Yo a ti te pondría,
yo a ti te pondría
un puente pá que pasaras
de tu casita a la mía.
Un puente pá que pasaras,
de tu casita a la mía.

(A rekonstruált copla:)

Yo a ti te pondría (7)
un puente pá que pasaras (8)
de tu casa a la mía. (7)

Én hidat építek majd neked,
hogy átgyere rajta
a te házadból az én házamba.

* * *

Camarón: Moral (Fandangos)

Camarón de la Isla

Algún defecto moral
toítas las personas que tienen,
algún defecto moral:
por consejos que le den
nunca lo convencerá
y siempre será quien es.

Valami morális gyengeség ez
az emberekben,
valami morális gyengeség:
bármennyi tanácsot kapjon is,
soha senkit nem lehet meggyőzni
és mindig az lesz, aki.

algún: [ar∙γún]

Y en La Isla yo nací,
yo me crié al pie de una fragua,
y en La Isla yo nací;
mi mare se llama Juana
y mi pare era Luis
y hacía alcayatitas gitanas.

... 's a Szigeten születtem,
egy kovácskohó lábánál nőttem fel
és a szigeten születtem;
anyámat Juanának hívják,
's apám Luis volt
és cigánykampókat csinált.

La Isla: José Monge Cruz, művésznevén Camarón, teljes művésznevén Camarón de la Isla Cádiz tartományban, San Fernando városban született. A város eredetileg egy szigeten állt, ezért La isla néven is emlegetik (idő közben mesterségesen félszigetté alakították).

Juana Cruz Castro,
Camarón édesanyja

[Youtube-keresés]

alcayatita: cigánykampó; az alcayata kicsinyítőképzős alakja; a cigány szegkovácsok hagyományos terméke

A flamenco-szövegek sorait az előadók szabadon pakolgatják, ismétlik. Itt az alapmondat az, hogy "Yo me crié al pie de una fragua, / y en La Isla yo nací." Camarón a második tagmondatot előre hozza, így a mondat y-vel kezdődik, pedig nem áll előtte semmi.

Az erdélyi népdalokban is megfigyelhetjük, hogy a sorok gyakran 's kötőszóval indulnak, mintha lenne egy el nem hangzó, az énekes fejében folyó gondolatáram, amelynek az énekelt szöveg csak egy kiragadott része lenne (in medias res hatás).

* * *

Camarón: Gitana Te Quiero (bulerías)

Gitana, gitana, te quiero...

Tú: pura como la mimbre;

tú: pura como la mimbre;

yo: gitano canastero... (2x)

χi∙ta∙na∙χi∙ta∙na∙te∙kje∙rou
tu∙pu∙ra∙ko∙mo∙la∙mim∙bre
tu∙pu∙ra∙ko∙mo∙la∙mim∙bre
jo∙χi∙ta∙no∙ka∙nah∙te∙rou

cigánylány, cigánylány, szeretlek
te: tiszta, mint a fűzvessző
te: tiszta, mint a fűzvessző
én: cigány kosárfonó

Eres la mujer que yo más quiero,

el manantial de mi vía,

la alegría de mis sueños.

e∙re(h)∙la∙mu∙χer∙ke∙jo∙ma(h)∙kje∙ro
el∙ma∙nan∙tjal∙δe∙mi∙βi∙a
la∙leγ∙ri∙ja∙δe∙mi∙swe∙ɲou

te vagy a nő, akit a legjobban szeretek,
életem forrása,
álmaim öröme

En el alba me acompañas,

por la noche me desvelo,

porque pienso que te miren

las estrellas de los cielos,

y yo siento que me dejas,

y de la luna siento celos,

de la luna siento celos.

e∙nel∙al∙βa∙ma∙com∙pa∙ɲau
por∙la∙no∙tʃe∙me∙δez∙βe∙lo
por∙ke∙pjen∙so∙ke∙te∙mi∙ren
lah∙eht∙re∙λa(h)∙δe∙lo(s)∙sje∙lou
i∙jo∙sjen∙to∙ke∙me∙δe∙χa(h)
i∙δe∙la∙lu∙na∙sjen∙to∙se∙lou
δe∙la∙lu∙na∙sjen∙to∙se∙lou

velem tartasz a derengésben
de virrasztok rád éjjel
mert félek, hogy bámulnak téged
a csillagok az égen
és érzem, elhagysz engem
és féltékeny vagyok a holdra
és féltékeny vagyok a holdra

Gitana, gitana, te quiero...

Tú: pura como la mimbre;

tú: pura como la mimbre;

yo: gitano canastero...

χi∙ta∙na∙χi∙ta∙na∙te∙kje∙rou
tu∙pu∙ra∙ko∙mo∙la∙mim∙bre
tu∙pu∙ra∙ko∙mo∙la∙mim∙bre
jo∙χi∙ta∙no∙ka∙nah∙te∙rou

cigánylány, cigánylány, szeretlek
te: tiszta, mint a fűzvessző
te: tiszta, mint a fűzvessző
én: cigány kosárfonó

Tengo que decirte que te quiero,
si me falta tu cariño,
yo le gritaría al viento.

ten∙go∙ke∙de∙sir∙te∙ke∙te∙kje∙ro
si∙me∙fal∙ta∙tu∙ka∙ri∙ɲo
jo∙le∙γri∙ta∙rjar∙βjen∙to [ar βjen∙to (!)]

el kell mondjam, hogy szeretlek
mikor hiányzik ölelésed
kikiabálnám a szélnek

Gitana, gitana, te quiero...

Tú: pura como la mimbre;

tú: pura como la mimbre;

yo: gitano canastero...

χi∙ta∙na∙χi∙ta∙na∙te∙kje∙rou
tu∙pu∙ra∙ko∙mo∙la∙mim∙bre
tu∙pu∙ra∙ko∙mo∙la∙mim∙bre
jo∙χi∙ta∙no∙ka∙nah∙te∙rou

cigánylány, cigánylány, szeretlek
te: tiszta, mint a fűzvessző
te: tiszta, mint a fűzvessző
én: cigány kosárfonó

Que sin ti soy como el aire,

ay, que no para ni un momento,

viviré siempre a tu lao,

te amaré toda la vía,

y moriré con tus besos.

ke∙sin∙ti∙soj∙ko∙moel∙aj∙re
jaj∙ke∙no∙pa∙ra∙njun∙mo∙men∙tou
bi∙βi∙re∙sjem∙prea∙tu∙la∙o
tea∙ma∙re∙to∙δa∙la∙βi∙a
i∙mo∙ri∙re∙kon∙tu(h)∙βe∙sos

mert nélküled olyan vagyok, mint a levegő
amely meg nem áll egy pillanatra sem
mindig melletted fogok élni
egész életemben téged szeretlek majd
és csókjaiddal halok meg

Gitana, gitana, te quiero...

Tú: pura como la mimbre;

tú: pura como la mimbre;

yo: gitano canastero... (2x)

χi∙ta∙na∙χi∙ta∙na∙te∙kje∙rou
tu∙pu∙ra∙ko∙mo∙la∙mim∙bre
tu∙pu∙ra∙ko∙mo∙la∙mim∙bre
jo∙χi∙ta∙no∙ka∙nah∙te∙rou

cigánylány, cigánylány, szeretlek

te: tiszta, mint a fűzvessző

te: tiszta, mint a fűzvessző

én: cigány kosárfonó

* * *

Camarón de la Isla: Cada vez que nos miramos

Camarón: Cada vez que nos miramos
(Soleares de la Serneta)

Ay-ay-ay... Ay-ay-ay... 

Cada vez que nos miramos,

cada vez que nos miramos,

yo no sé por qué será,

se le pone a esta flamenquita

la carita colorá.

Cada vez que nos miramos,

yo no sé por qué será.

Valahányszor egymásra nézünk,

valahányszor egymásra nézünk,

nem tudom, hogy miért történik (így), (de)

elpirul ennek a lánynak
az arcocskája.

Valahányszor egymásra nézünk...

Nem tudom, hogy miért történik így.

Az elénekelt és az előadó által szabadon formált flamenco-szövegekből rendszerint rekonstruálható néhány szabályos sorpár vagy copla. Ez esetben:

Cada vez que nos miramos,
yo no sé por qué será,
se le pone a esta flamenquita
la carita colorá.

Sőt, a 8/7 szótagos sorpár is helyreállítható (flamenquita => flamenca):

Cada vez que nos miramos (8),
yo no sé por qué será (7),
se le pone a esta flamenca (8)
la carita colorá (7).

A pone a esta hármas sinalefa, azaz itt nem öt [po∙ne∙a∙es∙ta], hanem csak három [po∙nes∙ta] szótagot számolunk. Ez bizonyos feltételekkel megengedett a spanyol verselésben. Egyedül akkor nem alkothat három összetorlódó magánhangzó egyetlen szótagot verstanilag, ha a középső és jelentésű y, e, vagy vagy jelentésű o, u. Ilyenkor a hármas torlódás legalább két szótagnak számítandó: tú y él [tu∙jel].

colorá: colorada

Que no me tienes cariño,

ay, que no me tienes cariño,

ay, me manejas a tu placer

como si yo fuera un niño.

Nem szeretsz engem,
jaj, nem szeretsz engem,
jaj, úgy bánsz velem kedved szerint,
mintha kisgyerek lennék.

Érdekes, hogy a melizma ugyanúgy félbeszakíthatja a szót, mint a magyar nyelvterületen élő cigányok népdalaiban:

fuera un niño => [fweu... e∙raun ni∙ɲo]
so kerav => [so ke... he∙rav]

(Me) senté sobre tu cama, me senté,

(ay, que) sobre tu cama,

lágrimas como garbanzos

me caían por la cara.

Ay, lágrimas como garbanzos

me caían por la cara.

Leültem az ágyadra, leültem,
leültem az ágyadra,
csicseriborsó-nagy könnyek
hullottak arcomra.
Jaj, csicseriborsó-nagy könnyek
hullottak arcomra.

A rekonstruált 8/8-as copla:

Me senté sobre tu cama (8),
me senté sobre tu cama (8),
lágrimas como garbanzos (8)
me caían por la cara (8).

Leültem az ágyadra,
leültem az ágyadra,
csicseriborsó-nagy könnyek
hullottak arcomra.

¡Por Dios!, Tomasa,

¡por Dios!, Tomasa,

vete conmigo y

no tengas guasa.

Az Isten szerelmére, Tomasa,

az Isten szerelmére, Tomasa,

gyere velem,

ne járasd velem a bolondját!

* * *