La Ogra: Te borro del Feisbuh

[Youtube keresés]

(¡Jondo⁽¹⁾, jondo, jondo!)

¡Como vuelvas⁽²⁾ a enviarme una invitación

pa⁽³⁾ que me haga una granja,

te borro del Feisbuh⁽⁴⁾! (¡Olé⁽⁵⁾!)

Ha még ëccör möghívót kűdesz neköm,
hogy csináljak magamnak farmot,
kitürüllek a Fészbukrú'!

(1) jondo, (5) olé: lásd a szócikk végén bővebben.
(2) A vuelvas végén nem hallatszik az s (debukkalizálódik).
(3) pa: para.
(4) el Feisbuh: a Facebook / a Fészbuk. A szó végi k lekopik; a face [feis] végén az s vagy hallatszik, vagy nem (debukkalizálódik).

¡Como vuelvas a pedirme que me haga una granja

pa poder recolectar tranquilo tus mazorcas,

te borro del Feisbuh!

Ha még ëccör mögkérsz, hogy csináljak magamnak farmot,
hogy nyugodtan betakaríthassad a tengeridet,
kitürüllek a Fészbukrú'!

¡Te borro del Feisbuh,

te borro del Feisbuh,

te borro del Feisbuh!

Kitürüllek a Fészbukrú',
kitürüllek a Fészbukrú',
kitürüllek a Fészbukrú'!

Te borro del Feisbuh, oh, ah...

Te borro del Feisbuh, naino, naino, na...

Me atosigas con tus comentarios,

tus besos virtuales y tu foto del día...

Kitürüllek a Fészbukrú', úúúú, ááá...
Kitürüllek a Fészbukrú', ihajja, csuhajja...
Nyaggatsz itt a kommentjeiddel,
a virtuális puszijaiddal, mög a Nap Képivel...

Te borro del Feisbuh, oh, ah...

Te borro del Feisbuh, naino, naino, na...

Yo quisiera saber antes de esto

tú que coño hacías...

Kitürüllek a Fészbukrú', úúúú, ááá...
Kitürüllek a Fészbukrú', ihajja, csuhajja...
Azt tudnám csak, mi a lófaszt csináltál,
amikor még nem vót Fészbuk?...

Antonio le gusta tu estado,

a Paco le gusta que a Antonio le haya gustado;

Mari Carmen, que a todo se apunta,

también ha opinado.

Antonio lájkolja az állapotod,
Paco mög lájkolja, hogy të lájkoltad;
de Mari Carmennek is van véleménye,
mer' az is benne van az ég világon mindönbe'...

¿Y quién coño es Mari Carmen?

¿Qué hace esta tía en mi Feisbuh?

¿En qué momento de mi vida yo estaba

bebida y le dije que sí?

De ki a faszom az a Mari Carmen?
Micsinál ez a csaj az én Fészbukomon?
Mikor löhettem olyan részög, hogy
rákattintottam az igen-re?

Te borro del Feisbuh, oh, ah...

Te borro del Feisbuh, naino, naino, na...

Me atosigas con tus comentarios,

tus besos virtuales y tu foto del día...

Kitürüllek a Fészbukrú', úúúú, ááá...
Kitürüllek a Fészbukrú', ihajja, csuhajja...
Nyaggatsz itt a kommentjeiddel,
a virtuális puszijaiddal, mög a Nap Képivel...

Te borro del Feisbuh, oh, ah...

Te borro del Feisbuh, naino, naino, na...

Yo quisiera saber antes de esto

tú que coño hacías...

Kitürüllek a Fészbukrú', úúúú, ááá...
Kitürüllek a Fészbukrú', ihajja, csuhajja...
Azt tudnám csak, mi a lófaszt csináltál,
amikor még nem vót Fészbuk?...

Tú siempre has estado soltera,

y hoy⁽⁶⁾ me he enterado en tu Feisbuh

de que ya te has casado...

Y en el vídeo de la ceremonia

me has etiquetado.

Mindig is vénlány vótál, oszt' most
a Fészbukrú' köll mögtunnom,
hogy férhün möntél...Oszt' az esküvői videón
ëngöm is mögjelöltél...

(6) hoy: dialektusban [hoj] és nem [oj].

¿Y por qué coño me etiquetas

si no me invitaste a tu boda?

Que sepas que el traje de novia era
muy ordinario y pasado de moda...

Mi a picsájé' jelöltél mög, ha
mög së hívtál a lakodalmadba'?
Tudd mög, a menyasszonyi ruhád
nem vót valami divatos...

Te borro del Feisbu, oh, ah...

Te borro del Feisbu, naino, naino, na...

Me atosigas con tus comentarios,

tus besos virtuales y tu foto del día...

Kitürüllek a Fészbukrú', úúúú, ááá...
Kitürüllek a Fészbukrú', ihajja, csuhajja...
Nyaggatsz itt a kommentjeiddel,
a virtuális puszijaiddal, mög a Nap Képivel...

Te borro del Feisbuh, oh, ah...

Te borro del Feisbuh, naino, naino, na...

Yo quisiera saber antes de esto

tú que coño hacías...

Kitürüllek a Fészbukrú', úúúú, ááá...
Kitürüllek a Fészbukrú', ihajja, csuhajja...
Azt tudnám csak, mi a lófaszt csináltál,
amikor még nem vót Fészbuk?...

¡Que te borro del Feisbuh!

Kitürüllek a Fészbukrú', úúúú, ááá...

(1) jondo, (2) olé: A flamenco egyik műfaji jellegzetessége, hogy a közönség és az előadó közötti kapcsolat szorosabb, mint a frakkos műfajokban -- hagyományosan az előadók és a közönség ugyanannak a közösségnek a tagjai. Ez a szoros kapcsolat abban is tükröződik, hogy a közönség azonnal és folyamatosan visszajelzést ad az előadónak, hogy jól énekel-e, táncol-e, gitározik-e vagy sem. Ez a visszajelzés azonban nem a nálunk ismert ütemes taps (az gáz is lenne, hiszen a taps, a palmas a flamenco-ban eleve jelen van mint ritmushangszer, és csak zavart okozna, ha a "közönség" az adott palo sokszor igen komplex ritmusára rátapsolna a maga monoton, gyorsuló 4/4-ében). Taps helyett marad a bekiabálás, a jaleo.

A jaleo-nak hagyományos, konvencionális szókincse van; külföldön is közismert ezek közül például a bikaviadalok alkalmával is használt ¡Olé! Ugyanebbe a jaleo-szókincsbe tartozik a "¡Jondo!" szó is. Természetesen a köznyelvi hondo szóról van szó (jelentése: "mély"), és azt fejezi ki, hogy az előadás művészi kifejezőereje, érzelmi telítettsége, mélysége (azaz a duende) elismerésre méltó.

A jondo írásmód csupán azt jelzi, hogy Andalúziában a hondo szó elején lévő, egyébként néma h-t sok területen kiejtik (bár nem mindenütt és nem mindenki). Azaz a jondo kiejtése -- és ez jól hallható a felvételen is -- nem ['χon∙do], hanem (a köznyelvi spanyolban nem létező rendes magyar h-val): ['hon∙do].

A jondo kifejezés nem csak mint a jaleo egyik szava él; a flamenco azon palo-ira és stílusaira használják, amelyek nem mulatósak, turistásak, bulizósak, hanem inkább mélyebbek, érzelmesebbek, mint a magyarországi cigányság énekelt zenéjében a "hallgató" nóták (cante jondo). Magának a flamenco-nak az egyik állandó szinonimája az el arte jondo kifejezés.

* * *

Alejandro Sanz: Corazón Partío (1997)

Alejandro Sanz [Fotó]

(Tiritas pá este corazón partío...)

Tiri-ti-tando de frío...

(Tiritas pá este corazón partío...)

... pá este corazón...

(Ragtapaszok erre a kettétört szívre...)

Dididi-didergek a hidegben...

(Ragtapaszok erre a kettétört szívre...)

... erre a szívre...

partío: partido (a partir ige particípiuma)

la tirita: ragtapasz

tirititando de frío: tisztelgés az 1992-ben elhunyt Camarón de la Isla flamenco-énekes emléke előtt (Youtube-keresés).

Tiritas pá este corazón... [Forrás]

Ya lo ves, que no hay dos sin tres,
que la vida va y viene, y que no se detiene... y,
qué sé yo...

Most már látod, hogy a baj nem jár egyedül,
hogy az élet jön és megy, és hogy nem áll meg soha... és,
tudom is én...

no hay dos sin tres: szó szerint "nincs kettő három nélkül"; ugyanazt jelenti a latin országokban, mint nálunk az, hogy "a baj nem jár egyedül".

Pero miénteme aunque sea, dime que algo queda

entre nosotros dos, que en tu habitación

nunca sale el sol, ni existe el tiempo,
ni el dolor...

De hazudj nekem, ha máshogy nem is lehet; mondd, hogy valami maradt még

kettőnk közt; hogy a szobádban

soha nem nyugszik le a nap, és nem létezik sem az idő,
sem a fájdalom...

Llévame, si quieres, a perder,

a ningún destino, sin ningún porqué...

Vigyél magaddal, ha el akarsz veszni valahol,

cél nélkül, ok nélkül...

sin ningún porqué: miért nélkül. A porqué itt főnév; ezért egybeírjuk, de tildét is kap ("örökli" a hangsúlyt a kérdőszótól). Más kifejezésben: el porqué de las cosas, a dolgok miértje. -- Négy írásmód van:
¿Por qué? = Miért?... porque... = ... (azért,) mert...el porqué = valaminek a miértje
por que = amiért, ami miatt (= por el cuál, por la cuál)

Ya lo sé, que corazón que no ve

es corazón que no siente,

corazón que te miente, amor...

Már tudom, hogy a szív, amelyik nem lát,

olyan szív, amelyik nem érez,

olyan szív, amelyik hazudik neked, szerelmem...

Ebben itt nagyon nem vagyok biztos.

Pero, sabes que en lo más profundo de mi alma

sigue aquel dolor por creer en ti...

¿Qué fue de la ilusión y de lo bello que es vivir?

De tudod, hogy a lelkem legmélyén

továbbra is él a fájdalom, hogy hittem benned...

Mi lett az illúzióval, meg azzal, hogy milyen szép az élet?

¿Para qué me curaste cuando estaba herío

si hoy me dejas de nuevo y con el corazón partío?

Miért gyógyítottál meg, amikor meg voltam sebezve,

ha ma újra elhagysz, itthagysz kettétört szívvel?

herío: herido (az herir ige particípiuma)

¿Quién me va a entregar sus emociones?

¿Quién me va a pedir que nunca le abandone?

¿Quién me tapará esta noche si hace frío?

¿Quién me va a curar el corazón partío?

Ki fogja megosztani velem az érzéseit?

Ki fog kérni, hogy ne hagyjam el?

Ki fog betakarni ma este, ha hideg lesz?

Ki fogja meggyógyítani a kettétört szívem?

¿Quién llenará de primaveras este enero,

y bajará la luna para que juguemos?

Dime, si tú te vas, dime cariño mío,

¿quién me va a curar el corazón partío?

Ki fogja megtölteni tavasszal ezt a januárt,
és ki fogja lehozni a holdat, hogy játsszunk vele?
Mondd, ha te elmész, mondd, kedvesem,
ki fogja meggyógyítani a kettétört szívem?

(Tiritas pá este corazón partío...)

Tiritas pá este corazón partío...

 (Tiritas pá este corazón partío...)

... pá este corazón...

(Ragtapaszok erre a kettétört szívre...)

Dididi-didergek a hidegben...

(Ragtapaszok erre a kettétört szívre...)

... erre a szívre...

Dar solamente aquello que te sobra

nunca fue compartir, sino dar limosna, amor...
Si no lo sabes tú, te lo digo yo...

Ha csak azt adod oda másnak, ami neked már nem kell, az
nem valaminek a megosztása, hanem csak alamizsna, szerelmem...
Ha nem tudod, majd én megmondom neked...

Después de la tormenta siempre llega la calma...

Pero sé que después de ti, después de ti
no hay nada...

Vihar után mindig földerül az ég,
de tudom, hogy utánad, hogy utánad
nincs semmi...

¿Para qué me curaste cuando estaba herío

si hoy me dejas de nuevo y con el corazón partío?

Miért gyógyítottál meg, amikor meg voltam sebezve,

ha ma újra elhagysz, itthagysz kettétört szívvel?

¿Quién me va a entregar sus emociones?

¿Quién me va a pedir que nunca le abandone?

¿Quién me tapará esta noche si hace frío?

¿Quién me va a curar el corazón partío?

Ki fogja megosztani velem az érzéseit?

Ki fog kérni, hogy ne hagyjam el?

Ki fog betakarni ma este, ha hideg lesz?

Ki fogja meggyógyítani a kettétört szívem?

¿Quién llenará de primaveras este enero,

y bajará la luna para que juguemos?

Dime, si tú te vas, dime cariño mío,

¿quién me va a curar el corazón partío?

Ki fogja megtölteni tavasszal ezt a januárt,
és ki fogja lehozni a holdat, hogy játsszunk vele?
Mondd, ha te elmész, mondd, kedvesem,
ki fogja meggyógyítani a kettétört szívem?

* * *

Niña Pastori: Yo vivo navegando (Rumba) (Cañailla, 1999)

Iszonyú egyszerű szöveg; iszonyú klasszikus kép: sodródás (evező nélkül) az élet/idő tengerén. Ami igazán megtölti érzelemmel, az egy intenzív, egysoros kép, amely egyrészt -- a metaforához illően -- megidézi a sellőkkel és női arcképekkel/testrészekkel teletetovált tengerészt, másrészt a nőt, ahogy az ujjával...

Niña Pastori [Fotó]

Siempre estamo(s) discutiendo

por qué nos llevamo(s) mal,

siempre con la indiferencia...

Yo no sé por qué será.

Folyton vitatkozunk, hogy
miért nem jövünk ki egymással,
hogy miért vagyunk ilyen közönyösek...
Nem tudom, miért lehet.

estamos [e(h)csámo(h)]

llevarse mal con alguién: rosszul jön ki valakivel, nem jön ki valakivel, nincs jóban valakivel, to get along badly with someone, to be on bad terms with somebody

Vivo con la e(s)peranza

según va pasando el tiempo

a ver si cambia(s) de vida

y logramo(s) entenderno(s).

Ahogy telik az idő,
együtt élek a reménnyel:
hátha változtatsz az életeden
és sikerül megértenünk egymást...

Yo vivo navegando sobre el tiempo,

vivo navegando sin tu(s) beso(s);

vivo navengando sobre el tiempo,

vivo navengando sin tu(s) beso(s)...

Csak hajózom az időben,
csak hajózom csókjaid nélkül;
csak hajózom az időben,
csak hajózom csókjaid nélkül...

Yo vivo preguntando; no lo entiendo...

Vivo dibujándote en mi pecho...

Yo vivo navegando sobre el tiempo;

vivo navegando sin tu(s) beso(s)...

Csak kérdezek, mert nem értem...
Folyton a mellemre rajzollak téged...
Csak hajózom az időben,
csak hajózom csókjaid nélkül...

Sería bonito coger

la(s) estrella(s) con las(s) mano(s);

hacer un barco en el aire

y navegar sin descanso.

De szép lenne megfogni
a csillagokat kézzel;

hajót építeni a levegőbe és
hajózni fáradhatatlanul...

Y es que yo vivo navegando

sobre una barca sin remos

a ver si cambia(s) de vida

y logramo(s) entenderno(s).

De én csak hajózom
evező nélkül,
hátha változtatsz az életeden
és sikerül megértenünk egymást...

Yo vivo navegando sobre el tiempo,

vivo navegando sin tu(s) beso(s);

vivo navengando sobre el tiempo,

vivo navengando sin tu(s) beso(s)...

Csak hajózom az időben,
csak hajózom csókjaid nélkül;
csak hajózom az időben,
csak hajózom csókjaid nélkül...

Yo vivo preguntando; no lo entiendo...

Vivo dibujándote en mi pecho...

Yo vivo navegando sobre el tiempo;

vivo navegando sin tu(s) beso(s)...

Csak kérdezek, mert nem értem...
Folyton a mellemre rajzollak téged...
Csak hajózom az időben,
csak hajózom csókjaid nélkül...

* * *

Camarón de la Isla: Si acaso muero (Seguirías)

 Camarón de la Isla [Fotó]

Tiri-tiri-tiri, ay… ay... ay... ay...

Si acaso muero,

mira, que te encargo

que con las trenzas,

que con las trenzas
de tu pelo negro

me aten las manos.

Ha netán meghalnék,

figyelj... megbízlak téged,

hogy fekete hajad,

hogy fekete hajad tincseivel

kössék össze a kezem.

Ay... Ay, maresita mía Juana,

alíviame los pasos

pá que me aparte,

pá que me aparte
de la fatiga

que estoy pasando,

maresita mía,

alíviame los pasos.

Anyácskám, Juanám,
könnyítsd meg lépteimet,
hogy megszabaduljak,
hogy megszabaduljak
ettől a fáradtságtól,
anyácskám,
könnyítsd meg léptem.

maresita <= maresita <= marecita <= ma're <= madre; anyácska (becéző kicsinyítőképzővel)

Juana Cruz Castro,
Camarón édesanyja

[Youtube-keresés]

... mía, alíviame: Az utolsó két sor közötti áthajlás érdekes hangösszevonás (sinéresis/sinalefa): mía, alíviame [mi∙aua∙li∙βja∙me].

 * * *

Camarón: Que un toro bravo en su muerte (Tientos)

A tientos legegyszerűbben lassú tangóként fogható föl. A copla (a "dalszöveg") egy-egy versszaka három vagy négy rímes, nyolcszótagos sorból áll. Ennél fontosabb, hogy a szöveg általában igen érzelmes, drámai, ünnepélyes, emelkedett. A versszakokat refrén választhatja el egymástól.

Camarón ezen tientos-a esetében refrén nincs a versszakok közt, viszont az énekes a copla sorait a kedve szerint variálja, pakolgatja, változtatgatja, ismételi. A szövegkezelésnek ez a szabadsága a zenei kifejezést szolgálja, hisz így a cantaor döntheti el, hogy egy-egy versszakot széles drámai ívvé alakít-e, vagy éppenséggel rövid, csattanós, ütős frázissá tömöríti azt.

A versszakok a flamenco-hagyományban nem mindig függnek össze egymással tartalmilag (így van ez a legtöbb népzenei hagyományban, de más orális műfajokban, például a hiphopban is). Ez esetben legalább három történet bomlik ki. Az első versszak egy halálos fenyegetés torero-módra ("Nem tudom, honnan vetted a bátorságot, hogy rosszat szólj rólam a hátam mögött, de el fogsz vérezni, mint a bika az arénában"). A második versszak a (valószínűleg) csalárd szeretőhöz címzett elbocsátó szép üzenet. A harmadik-negyedik versszak azonban már összefügg egymással: a pasi meglátja, hogy a kiszemelt lány melyik újonnan épült kútra jár vízért, és úgy dönt, hogy akkor ő meg hidat épít saját háza és a kiszemelt lány háza közé...

Camarón de la Isla [Fotó]

Que un toro bravo en su muerte,
que un torito bravo en su muerte...
Tienes que derramar más sangre
que un torito bravo en su muerte...
No sé como tienes valor
pá hablar de mí malamente;
no sé como tienes valor
pá hablar de mí malamente.

(A rekonstruált copla:)

Tienes que derramar más sangre (9)
que un toro bravo en su muerte: (8)
no sé como tienes valor (8)
pá hablar de mi malamente. (8)

Több véred kell hulljon, mint
egy vad, haldokló bikának --
nem t'om, honnan van bátorsága
rosszat szólnia rólam a szádnak.

Anda, vete, fea,
anda, vete, fea,
el cuerpo te huele a lumia
como el marinero a brea.
El cuerpo te huele a lumia
como el marinero a brea.

(A rekonstruált copla:)

Anda, vete, fea, (6)
el cuerpo te huele a lumia (8)
como el marinero a brea. (8)

Takarodj innen, csúfság,
úgy bűzlik a tested a kurvaságtól,
mint a tengerész a kátránytól.

la lumia: prostituált, kurva. Caló szó, azaz a spanyolországi cigányság által használt, nem spanyol eredetű kifejezés. -- Az akadémiai szótár szerint a lumia szó etimológiája ismeretlen, ugyanakkor feltűnően hasonlít a magyarországi oláhcigány luvnya, lubnya szóra (ez azonban önmagában még nem igazolja a rokonságot).

De cal y canto y arena,
de cal y canto y arena...
Allá abajito se ve una fuente
de cal y canto y arena
donde bebe mi serrana
agua de la fuente nueva,
pá que beba mi serrana
agua de la fuente nueva.

(A rekonstruált copla:)

Allá abajo se ve una fuente (9)
de cal y canto y arena (8)
donde bebe mi serrana (8)
agua de la fuente nueva (8)
(pá que beba mi serrana (8)
agua de la fuente nueva) (8).

Ott lejjebb látni egy kőkutat;
ott iszik az én hegyvidéki babám
vizet az új kútból
(hogy ott igyon az én hegyvidéki babám
vizet az új kútból).

de cal y canto y arena: A cal jelentése mész; a canto jelentése itt folyamikavics; az arena homok. A teljes kifejezés a kút anyagát nevezi meg (mészhabarccsal, zúzott kővel/kaviccsal és homokkal készített falazat). Nyilván arról van szó, hogy a kőkútból kényelmesebb vizet húzni, mint az egyszerű, káva nélküli ásott kútból.

A versszak második része már célhatározói mellékmondatként, subjuntivo-ban szerepel (que beba). Ez szubjektív elem: a lírai én (és/vagy a cantaor) érzése szerint valaki direkt azért építette az új kutat oda, hogy a lány oda járjon vízért (azaz: elhagyott a nő egy tehetősebb pasi miatt). Mint látni fogjuk, épp ez adja az ötletet a következő versszakhoz.

Yo a ti te pondría,
yo a ti te pondría
un puente pá que pasaras
de tu casita a la mía.
Un puente pá que pasaras,
de tu casita a la mía.

(A rekonstruált copla:)

Yo a ti te pondría (7)
un puente pá que pasaras (8)
de tu casa a la mía. (7)

Én hidat építek majd neked,
hogy átgyere rajta
a te házadból az én házamba.

* * *

"Amparo Velasco, “La Negra”, es una gitana de Alicante y criada en Elche que bien podría pasar por una mujer americana, dominicana, africana… tanto por su tez negra, por su voz tostada, como por la música que hace en su disco. Jazz, latin-jazz, tango, música brasileña y por supuesto el flamenco qeu proviene de sus raíces gitanas." [Forrás]

La Negra [esflamenco.com]

[Verso 1]

Es inevitable pensar en ti...

Es inevitable reconocerte...
Y es inevitable poder vivir,
y frenar las ganas de poseerte...

Nem tudok nem gondolni rád...
Nem tudlak nem bevallani...
De tudnom kell tovább élni és
megfékezni a vágyat, hogy enyém légy...

Es inevitable subir al cielo...
Es invitable caer sin tregua...
Y es inevitable romper el hielo
y que corra fuego por mi cabeza...

Nem tudok nem a fellegekben járni...
Nem tudok nem zuhanni szakadatlanul...
Nem tudon nem megtörni a jeget és
nem tudok gátat szabni a fejemben tomboló tűznek...

[Estribillo]

Te espero, y si no vienes, da igual,
porque sentirás cómo pasó la noche...
Echándote de menos...
Y si no vienes, da igual,
porque sentirás cómo pasó la noche...
Echándote de menos, echándote de menos... (2x)

Várlak, és ha nem jössz, az se számít,
mert érezni fogod, hogy telt az az éjszaka...
Hiányzol...
Várlak, és ha nem jössz, az se számít,
mert érezni fogod, hogy telt az az éjszaka...
Hiányzol... Hiányzol... (2x)

[Bridge: instrumental solo]

[Verso 2 = Verso 1]

Es inevitable pensar en ti...
Es inevitable reconocerte...
Y es inevitable poder vivir,
y frenar las ganas de poseerte...

Nem tudok nem gondolni rád...
Nem tudlak nem bevallani...
De tudnom kell tovább élni és
megfékezni a vágyat, hogy enyém légy...

Es inevitable subir al cielo...
Es invitable caer sin tregua...
Y es inevitable romper el hielo
y que corra fuego por mi cabeza...

Nem tudok nem a fellegekben járni...
Nem tudok nem zuhanni szakadatlanul...
Nem tudon nem megtörni a jeget és
nem tudok gátat szabni a fejemben tomboló tűznek...

[Estribillo]

Te espero, y si no vienes, da igual,
porque sentirás como pasó la noche...
Echándote de menos...
Y si no vienes, da igual,
porque sentirás como pasó la noche...
Echándote de menos...

Várlak, és ha nem jössz, az se számít,
mert érezni fogod, hogy telt az az éjszaka...
Hiányzol...
Várlak, és ha nem jössz, az se számít,
mert érezni fogod, hogy telt az az éjszaka...
Hiányzol...

[Verso 3]

Dormía, me quedé pensando

que ojalá sintieras cómo te llamo... (2x)

Aludtam, és folyton arra gondoltam:
bárcsak éreznéd, ahogy hívlak... (2x)

[Estribillo / Var]

Si no vienes, da igual,
sentirás como pasó la noche...
Echándote de menos...
Y si no vienes, da igual,
porque sentirás como pasó la noche...
Echándote de menos, echándote de menos... (2x)

Ha nem jössz, az se számít,
érezni fogod, hogy telt az az éjszaka...
Hiányzol...
Várlak, és ha nem jössz, az se számít,
mert érezni fogod, hogy telt az az éjszaka...
Hiányzol... Hiányzol... (2x)

* * *

Camarón: Moral (Fandangos)

Camarón de la Isla

Algún defecto moral
toítas las personas que tienen,
algún defecto moral:
por consejos que le den
nunca lo convencerá
y siempre será quien es.

Valami morális gyengeség ez
az emberekben,
valami morális gyengeség:
bármennyi tanácsot kapjon is,
soha senkit nem lehet meggyőzni
és mindig az lesz, aki.

algún: [ar∙γún]

Y en La Isla yo nací,
yo me crié al pie de una fragua,
y en La Isla yo nací;
mi mare se llama Juana
y mi pare era Luis
y hacía alcayatitas gitanas.

... 's a Szigeten születtem,
egy kovácskohó lábánál nőttem fel
és a szigeten születtem;
anyámat Juanának hívják,
's apám Luis volt
és cigánykampókat csinált.

La Isla: José Monge Cruz, művésznevén Camarón, teljes művésznevén Camarón de la Isla Cádiz tartományban, San Fernando városban született. A város eredetileg egy szigeten állt, ezért La isla néven is emlegetik (idő közben mesterségesen félszigetté alakították).

Juana Cruz Castro,
Camarón édesanyja

[Youtube-keresés]

alcayatita: cigánykampó; az alcayata kicsinyítőképzős alakja; a cigány szegkovácsok hagyományos terméke

A flamenco-szövegek sorait az előadók szabadon pakolgatják, ismétlik. Itt az alapmondat az, hogy "Yo me crié al pie de una fragua, / y en La Isla yo nací." Camarón a második tagmondatot előre hozza, így a mondat y-vel kezdődik, pedig nem áll előtte semmi.

Az erdélyi népdalokban is megfigyelhetjük, hogy a sorok gyakran 's kötőszóval indulnak, mintha lenne egy el nem hangzó, az énekes fejében folyó gondolatáram, amelynek az énekelt szöveg csak egy kiragadott része lenne (in medias res hatás).

* * *

Camarón: Gitana Te Quiero (bulerías)

Gitana, gitana, te quiero...

Tú: pura como la mimbre;

tú: pura como la mimbre;

yo: gitano canastero... (2x)

χi∙ta∙na∙χi∙ta∙na∙te∙kje∙rou
tu∙pu∙ra∙ko∙mo∙la∙mim∙bre
tu∙pu∙ra∙ko∙mo∙la∙mim∙bre
jo∙χi∙ta∙no∙ka∙nah∙te∙rou

cigánylány, cigánylány, szeretlek
te: tiszta, mint a fűzvessző
te: tiszta, mint a fűzvessző
én: cigány kosárfonó

Eres la mujer que yo más quiero,

el manantial de mi vía,

la alegría de mis sueños.

e∙re(h)∙la∙mu∙χer∙ke∙jo∙ma(h)∙kje∙ro
el∙ma∙nan∙tjal∙δe∙mi∙βi∙a
la∙leγ∙ri∙ja∙δe∙mi∙swe∙ɲou

te vagy a nő, akit a legjobban szeretek,
életem forrása,
álmaim öröme

En el alba me acompañas,

por la noche me desvelo,

porque pienso que te miren

las estrellas de los cielos,

y yo siento que me dejas,

y de la luna siento celos,

de la luna siento celos.

e∙nel∙al∙βa∙ma∙com∙pa∙ɲau
por∙la∙no∙tʃe∙me∙δez∙βe∙lo
por∙ke∙pjen∙so∙ke∙te∙mi∙ren
lah∙eht∙re∙λa(h)∙δe∙lo(s)∙sje∙lou
i∙jo∙sjen∙to∙ke∙me∙δe∙χa(h)
i∙δe∙la∙lu∙na∙sjen∙to∙se∙lou
δe∙la∙lu∙na∙sjen∙to∙se∙lou

velem tartasz a derengésben
de virrasztok rád éjjel
mert félek, hogy bámulnak téged
a csillagok az égen
és érzem, elhagysz engem
és féltékeny vagyok a holdra
és féltékeny vagyok a holdra

Gitana, gitana, te quiero...

Tú: pura como la mimbre;

tú: pura como la mimbre;

yo: gitano canastero...

χi∙ta∙na∙χi∙ta∙na∙te∙kje∙rou
tu∙pu∙ra∙ko∙mo∙la∙mim∙bre
tu∙pu∙ra∙ko∙mo∙la∙mim∙bre
jo∙χi∙ta∙no∙ka∙nah∙te∙rou

cigánylány, cigánylány, szeretlek
te: tiszta, mint a fűzvessző
te: tiszta, mint a fűzvessző
én: cigány kosárfonó

Tengo que decirte que te quiero,
si me falta tu cariño,
yo le gritaría al viento.

ten∙go∙ke∙de∙sir∙te∙ke∙te∙kje∙ro
si∙me∙fal∙ta∙tu∙ka∙ri∙ɲo
jo∙le∙γri∙ta∙rjar∙βjen∙to [ar βjen∙to (!)]

el kell mondjam, hogy szeretlek
mikor hiányzik ölelésed
kikiabálnám a szélnek

Gitana, gitana, te quiero...

Tú: pura como la mimbre;

tú: pura como la mimbre;

yo: gitano canastero...

χi∙ta∙na∙χi∙ta∙na∙te∙kje∙rou
tu∙pu∙ra∙ko∙mo∙la∙mim∙bre
tu∙pu∙ra∙ko∙mo∙la∙mim∙bre
jo∙χi∙ta∙no∙ka∙nah∙te∙rou

cigánylány, cigánylány, szeretlek
te: tiszta, mint a fűzvessző
te: tiszta, mint a fűzvessző
én: cigány kosárfonó

Que sin ti soy como el aire,

ay, que no para ni un momento,

viviré siempre a tu lao,

te amaré toda la vía,

y moriré con tus besos.

ke∙sin∙ti∙soj∙ko∙moel∙aj∙re
jaj∙ke∙no∙pa∙ra∙njun∙mo∙men∙tou
bi∙βi∙re∙sjem∙prea∙tu∙la∙o
tea∙ma∙re∙to∙δa∙la∙βi∙a
i∙mo∙ri∙re∙kon∙tu(h)∙βe∙sos

mert nélküled olyan vagyok, mint a levegő
amely meg nem áll egy pillanatra sem
mindig melletted fogok élni
egész életemben téged szeretlek majd
és csókjaiddal halok meg

Gitana, gitana, te quiero...

Tú: pura como la mimbre;

tú: pura como la mimbre;

yo: gitano canastero... (2x)

χi∙ta∙na∙χi∙ta∙na∙te∙kje∙rou
tu∙pu∙ra∙ko∙mo∙la∙mim∙bre
tu∙pu∙ra∙ko∙mo∙la∙mim∙bre
jo∙χi∙ta∙no∙ka∙nah∙te∙rou

cigánylány, cigánylány, szeretlek

te: tiszta, mint a fűzvessző

te: tiszta, mint a fűzvessző

én: cigány kosárfonó

* * *

Rakel Winchester

Rakel Winchester nem tartozik a legsablonosabb spanyol poppacsirták közé. Pont ezért szeretjük. Ebben a dalban maró gúnnyal emlékezik meg arról, ahogy a társadalmat -- ez esetben a spanyolországi cigányságot -- a mai napig kötik bizonyos idejüket múlt szokások, mint például az, hogy a cigánylányoknak feltétlenül szűzen kell férjhezmenniük, és ezt demonstrálni is illik minél nagyobb tömegek előtt. (Elméletileg ugye a pasiknak is szűzen kéne nősülniük, de esetükben lazábbak az elvárások, és pasiknál úgyse lehet demonstrálni semmit ezen a vonalon. -- Meg persze van másik megoldás is: meg is lehet szökni a családtól, ha az ember a saját szíve alapján azt akar elvenni, akit akar, akár van még hártyája, akár nincs.)

Rakel Winchester (Foto)

¡Abran paso, abran paso,

abran paso, que mañana yo me caso!

Desde chiquita, que no te miento,

desde chiquita yo soñaba este momento.

Utat, utat,

utat, mert holnap férjhez megyek!

Kislány korom óta -- nem hazudok --,

kislány korom óta erről a pillanatról álmodtam.

abrir paso: utat ad (tömeg valakinek), elenged, átenged (tömeg valakit); abrirse paso: utat nyit magának, átvág (pl. tömegen)

desde: [de(h)de]

Y con la cortina me hacía yo el velo;

dejaba larga mi mata de pelo...

¡Venga pelaílla y venga revuelo!

Y mama gritando que le mancho el suelo...

Függönyből megcsináltam magamnak a fátylat,
hosszúra hagytam a hajamat...
Micsoda mandulazápor!... Micsoda fölfordulás!...
Anyám meg kiabál, hogy összekoszolom neki a padlót...

mata de pelo: (nő) haja, hajkoronája, hajzata; angolul a head of hair. Samponreklámban: "az egész hajtömeg".

pelaílla: peladilla; cukrozott mandula. A yeli (cigánylakodalom, boda gitana) egyik kelléke. Miután az erre a célra felállított díszes ágyon a nőrokonok jelenlétében ellenőrizték a menyasszony szüzességét (la honrá) a kendővel (pañuelo), a megszeppent leendő anyát megszórják cukrozott mandulával, hogy legyen beteljesedett és édes az élete. -- A magszórás nyilvánvaló termékenységi szimbólum is egyben. -- A dalszövegben szereplő kislány eljátssza otthon a manduladobálást; azzal koszolja össze a padlót.

Pelaílla (cukrozott mandula)

que le mancho el suelo: ez a részeseset (le) azt fejezi ki, hogy az a személy, akire névmás hivatkozik, valamilyen módon, általában érzelmileg érintett a dologban: az alany a kislány (yo), a tárgy a padló (el suelo), az ige/állítmány az összekoszol (manchar), a le pedig az anyára (mama) utal: "összekoszolom neki a padlót", azaz nyilván az anyának kell majd feltakarítania, aminek nem örül (meg nyilván saját tapasztalatból tudja, hogy amiről a kislány most álmodik, az esküvő meg a mandulaszórás -- meg ami előtte meg utána jön -- azért nem annyira rózsaszínű).

¡Pá estar en casa, ay qué alegría!,

pá no salir ya ni de noche ni de día...

Tó el día fregando... ¿Y los jurdeles?,

¡que mi marío se lo gaste en los burdeles!

Hogy otthon legyek! Istenem, mekkora öröm!
Hogy mostantól ki se lépjek a házból se éjjel, se nappal!
Csak súrolni, mosogatni egész nap... Na és a lóvé?...
Hogy a pasim a kupikban verje el mindet...?!!

el jurdel, los jurdeles: dinero, pénz, lóvé; caló (spanyol cigány) eredetű szleng szó az andalúziai dialektusban.

marío: marido; férj.

Vendrán mil gitanos en sus feos coches

y se jalaran toa la medianoche...

Toíto mi whisky, toíto el jamón,

toíto el chorizo y tó el salchichón...

Jön majd vagy ezer cigány a lepukkant verdájával
és egész éjjel mulatoznak majd...
(Megisszák) az összes viszkim, (fölzabálják) az összes sonkát,
az összes kolbászt meg az összes szalámit...

toa: toda; toíto: todito, todo (kicsinyítő képzővel); tó: todo

[Estribillo/Coro]

Ay, yeli que yeli yeli, yeli que yeli ya,
yeli que yeli ya...
Rosas y jazmines por la madrugá,
por la madrugá. (x2)

Ay, yeli que yeli yeli, yeli que yeli ya,
yeli que yeli ya...
Rózsákat és jázminokat holnap reggelre,
holnap reggelre! (x2)

"Yeli, yeli ya..." a spanyolországi cigányesküvők (la boda gitana) standard nótája.

madrugá: madrugada; hajnal, reggel.

"¡Que guapa vienes!", dirá mi prima

y me pondrá verde a la vuelta de la esquina

y las que rían de mi mozuelo

se reirán cuando me saquen el pañuelo...

"Jaj, de szép vagy!", mondja majd a kuzinom,
aztán jól leteremt a következő sarkon,

és a lányok, akik talán összenevetnek a vőlegényem háta mögött,
nevethetnek majd, amikor előkerül a kendő...

a la vuelta de la esquina: rögtön a sarok után; gyakran átvitt értelemben használják arra, hogy valami itt van a közelben vagy (időben) a nyakunkon: jön a tél, stb.; az angolban: just around the corner. -- Még nem pontosan értem, itt mit jelent. -- Kiejtés: [vuerta].

mozuelo: mozo, azaz legény, fiú, siheder; dialektikus kiejtése itt: [mosuelo]

el pañuelo: A cigánylányok gyakran fiatalom mennek férjhez, és hagyomány szerint szűzen (guardan la honrá, la honrad). Szüzességüket alkalmasint szertartásosan ellenőrzik: ha a kendő foltos (manchado), szűz volt a menyasszony és nincs botrány.

se reirán cuando me saquen el pañuelo: valószínűleg azért fognak most már nyilvánosan is röhögni, mert nem lesz a kendőn folt. (A rossz nyelvek szerint egyébként ha a családnak elég sok pénze van, akkor nem lesz gond a vérfolttal se, azaz akkor megéri nem szűzen is elvenni a tehetős családfő kérdéses tisztességű lányát.) -- Sacarle el pañuelo: kendővel ellenőrizni a menyasszony szüzességét.

A menyasszony büszke édesanyja felmutatja a vendégseregletnek
a menyasszony hüvelyéből frissen kihúzott szüzességellenőrző kendőt.
A kendőt háromszor dugják be és három foltnak kell rajta lennie;
ezek a hétköznapi nyelvben manchas (foltok), a yeli nyelvén a los luceros.

"Que en ese coño triene tres luceros..."
Érdekes, hogy a lucero csillagot jelent; de ne felejtsük el, hogy
a spanyol cigányok is lókereskedő nép:
a csillag a ló homlokán lévő foltot is jelenti, ahogy magyarul is.

-- A három várva várt folt másik neve a tres rosas.

Y los gitanitos no irán a la misa,

ni se partirán sus lindas camisas...

Ahora se las cambian un ratito antes

por otras más viejas y un tanto brillantes.

Így aztán a cigányok nem fognak misére menni,
és a szépséges ingüket se szaggatják meg...

Manapság egy kicsivel előtte lecserélik
egy régebbi ingre, amelyik egy kicsit már kifényesedett...

Y los gitanos no irán a la misa: azaz nem lesz templomi esküvő.

Ni se partirán sus lindas camisas: hagyományosan az esküvőn a cigány férfiak megszaggatták az ingjüket örömükben (vö. zsidó pohártörés). Manapság erre a válság miatt nem mindig kerül sor (ezt egy dokumentumfilmben szó szerint így mondta egy idősebb roma férfi).

Estos tacones me están matando,

pero con tal de presumir sigo bailando;

tengo ya ampollas hasta en el pelo,

pero da igual: por tarde yo he lucío el modelo.

Halálra kínoz ez a magassarkú,
de azért én táncolok tovább;
már a hajam is vízhólyagos,
de mindegy: délután már mindenki megcsodálhatta a cipőmet...

Estos tacones me están matando: [é'to takóne' me'tán matándo]

la ampolla: hólyag, vízhólyag (pl. cipőtől, sok táncolástól); egyébként ampulla, buborék, gázzárvány...

el modelo: modell, úgy mint dizájnercipő vagy dizájnerruha. A cigány menyasszony egyik legdrágább alkatrésze az esküvői cipellő, ami persze tök alkalmatlan a táncra.

¡Qué mar canta esa! ¡Vaya traje feo!

¡Qué tieso va ése! Cuchirroneo...

La otra fumando y pidiendo a uno lumbre...

¡Ay, dónde han ido tós nuestras costumbres!

De rosszul énekel ez a csaj! Milyen ronda már ez a ruha!

Nézd már, ez a pasi meg milyen hiú! Cuchirroneo...

Az a másik csaj meg bagózik és tüzet kér valakitől...

Jaj, hová lettek a régi szokásaink?

mar: mal dialektusban.

pedir lumbre a alguien: tüzet kér valakitől (dohányzáshoz)

tós: todos.

 [Estribillo/Coro] 

Ay, yeli que yeli yeli, yeli que yeli ya,

yeli que yeli ya...

Rosas y jazmines por la madrugá,

por la madrugá. (x2)

Ay, yeli que yeli yeli, yeli que yeli ya,
yeli que yeli ya...
Rózsákat és jázminokat holnap reggelre,
holnap reggelre! (x2)

¡Abran paso, abran paso,

abran paso que mañana yo me caso!

Desde mañana ya no es un sueño;

desde mañana mi jojoy ya tiene dueño.

Utat, utat,

utat, mert holnap férjhez megyek!

Holnaptól kezdve már nem álom lesz;

holnaptól gazdája van a nyulacskámnak.

jojoy: caló szó; szó szerinti jelentése nyúl (conejo). (A magyarországi oláhcigányok nyelvén a nyúl sosoj.) -- A szó átvitt jelentését ki lehet találni. Ahogy az angolban a pussy mint cica a női nemi szerv becézett neve, úgy a spanyolban a nyulacska szó ugyanezt a szerepet tölti be (lásd még: vagina dentata toposz a világ irodalmában).

[Estribillo/Coro]

Ay, yeli que yeli yeli, yeli que yeli ya,

yeli que yeli ya...

Rosas y jazmines por la madrugá,

por la madrugá. (x2)

Ay, yeli que yeli yeli, yeli que yeli ya,
yeli que yeli ya...
Rózsákat és jázminokat holnap reggelre,
holnap reggelre! (x2)

* * *

Az esküvői képek innen származnak.

* * *