La Ogra: Te borro del Feisbuh

[Youtube keresés]

(¡Jondo⁽¹⁾, jondo, jondo!)

¡Como vuelvas⁽²⁾ a enviarme una invitación

pa⁽³⁾ que me haga una granja,

te borro del Feisbuh⁽⁴⁾! (¡Olé⁽⁵⁾!)

Ha még ëccör möghívót kűdesz neköm,
hogy csináljak magamnak farmot,
kitürüllek a Fészbukrú'!

(1) jondo, (5) olé: lásd a szócikk végén bővebben.
(2) A vuelvas végén nem hallatszik az s (debukkalizálódik).
(3) pa: para.
(4) el Feisbuh: a Facebook / a Fészbuk. A szó végi k lekopik; a face [feis] végén az s vagy hallatszik, vagy nem (debukkalizálódik).

¡Como vuelvas a pedirme que me haga una granja

pa poder recolectar tranquilo tus mazorcas,

te borro del Feisbuh!

Ha még ëccör mögkérsz, hogy csináljak magamnak farmot,
hogy nyugodtan betakaríthassad a tengeridet,
kitürüllek a Fészbukrú'!

¡Te borro del Feisbuh,

te borro del Feisbuh,

te borro del Feisbuh!

Kitürüllek a Fészbukrú',
kitürüllek a Fészbukrú',
kitürüllek a Fészbukrú'!

Te borro del Feisbuh, oh, ah...

Te borro del Feisbuh, naino, naino, na...

Me atosigas con tus comentarios,

tus besos virtuales y tu foto del día...

Kitürüllek a Fészbukrú', úúúú, ááá...
Kitürüllek a Fészbukrú', ihajja, csuhajja...
Nyaggatsz itt a kommentjeiddel,
a virtuális puszijaiddal, mög a Nap Képivel...

Te borro del Feisbuh, oh, ah...

Te borro del Feisbuh, naino, naino, na...

Yo quisiera saber antes de esto

tú que coño hacías...

Kitürüllek a Fészbukrú', úúúú, ááá...
Kitürüllek a Fészbukrú', ihajja, csuhajja...
Azt tudnám csak, mi a lófaszt csináltál,
amikor még nem vót Fészbuk?...

Antonio le gusta tu estado,

a Paco le gusta que a Antonio le haya gustado;

Mari Carmen, que a todo se apunta,

también ha opinado.

Antonio lájkolja az állapotod,
Paco mög lájkolja, hogy të lájkoltad;
de Mari Carmennek is van véleménye,
mer' az is benne van az ég világon mindönbe'...

¿Y quién coño es Mari Carmen?

¿Qué hace esta tía en mi Feisbuh?

¿En qué momento de mi vida yo estaba

bebida y le dije que sí?

De ki a faszom az a Mari Carmen?
Micsinál ez a csaj az én Fészbukomon?
Mikor löhettem olyan részög, hogy
rákattintottam az igen-re?

Te borro del Feisbuh, oh, ah...

Te borro del Feisbuh, naino, naino, na...

Me atosigas con tus comentarios,

tus besos virtuales y tu foto del día...

Kitürüllek a Fészbukrú', úúúú, ááá...
Kitürüllek a Fészbukrú', ihajja, csuhajja...
Nyaggatsz itt a kommentjeiddel,
a virtuális puszijaiddal, mög a Nap Képivel...

Te borro del Feisbuh, oh, ah...

Te borro del Feisbuh, naino, naino, na...

Yo quisiera saber antes de esto

tú que coño hacías...

Kitürüllek a Fészbukrú', úúúú, ááá...
Kitürüllek a Fészbukrú', ihajja, csuhajja...
Azt tudnám csak, mi a lófaszt csináltál,
amikor még nem vót Fészbuk?...

Tú siempre has estado soltera,

y hoy⁽⁶⁾ me he enterado en tu Feisbuh

de que ya te has casado...

Y en el vídeo de la ceremonia

me has etiquetado.

Mindig is vénlány vótál, oszt' most
a Fészbukrú' köll mögtunnom,
hogy férhün möntél...Oszt' az esküvői videón
ëngöm is mögjelöltél...

(6) hoy: dialektusban [hoj] és nem [oj].

¿Y por qué coño me etiquetas

si no me invitaste a tu boda?

Que sepas que el traje de novia era
muy ordinario y pasado de moda...

Mi a picsájé' jelöltél mög, ha
mög së hívtál a lakodalmadba'?
Tudd mög, a menyasszonyi ruhád
nem vót valami divatos...

Te borro del Feisbu, oh, ah...

Te borro del Feisbu, naino, naino, na...

Me atosigas con tus comentarios,

tus besos virtuales y tu foto del día...

Kitürüllek a Fészbukrú', úúúú, ááá...
Kitürüllek a Fészbukrú', ihajja, csuhajja...
Nyaggatsz itt a kommentjeiddel,
a virtuális puszijaiddal, mög a Nap Képivel...

Te borro del Feisbuh, oh, ah...

Te borro del Feisbuh, naino, naino, na...

Yo quisiera saber antes de esto

tú que coño hacías...

Kitürüllek a Fészbukrú', úúúú, ááá...
Kitürüllek a Fészbukrú', ihajja, csuhajja...
Azt tudnám csak, mi a lófaszt csináltál,
amikor még nem vót Fészbuk?...

¡Que te borro del Feisbuh!

Kitürüllek a Fészbukrú', úúúú, ááá...

(1) jondo, (2) olé: A flamenco egyik műfaji jellegzetessége, hogy a közönség és az előadó közötti kapcsolat szorosabb, mint a frakkos műfajokban -- hagyományosan az előadók és a közönség ugyanannak a közösségnek a tagjai. Ez a szoros kapcsolat abban is tükröződik, hogy a közönség azonnal és folyamatosan visszajelzést ad az előadónak, hogy jól énekel-e, táncol-e, gitározik-e vagy sem. Ez a visszajelzés azonban nem a nálunk ismert ütemes taps (az gáz is lenne, hiszen a taps, a palmas a flamenco-ban eleve jelen van mint ritmushangszer, és csak zavart okozna, ha a "közönség" az adott palo sokszor igen komplex ritmusára rátapsolna a maga monoton, gyorsuló 4/4-ében). Taps helyett marad a bekiabálás, a jaleo.

A jaleo-nak hagyományos, konvencionális szókincse van; külföldön is közismert ezek közül például a bikaviadalok alkalmával is használt ¡Olé! Ugyanebbe a jaleo-szókincsbe tartozik a "¡Jondo!" szó is. Természetesen a köznyelvi hondo szóról van szó (jelentése: "mély"), és azt fejezi ki, hogy az előadás művészi kifejezőereje, érzelmi telítettsége, mélysége (azaz a duende) elismerésre méltó.

A jondo írásmód csupán azt jelzi, hogy Andalúziában a hondo szó elején lévő, egyébként néma h-t sok területen kiejtik (bár nem mindenütt és nem mindenki). Azaz a jondo kiejtése -- és ez jól hallható a felvételen is -- nem ['χon∙do], hanem (a köznyelvi spanyolban nem létező rendes magyar h-val): ['hon∙do].

A jondo kifejezés nem csak mint a jaleo egyik szava él; a flamenco azon palo-ira és stílusaira használják, amelyek nem mulatósak, turistásak, bulizósak, hanem inkább mélyebbek, érzelmesebbek, mint a magyarországi cigányság énekelt zenéjében a "hallgató" nóták (cante jondo). Magának a flamenco-nak az egyik állandó szinonimája az el arte jondo kifejezés.

* * *

Alejandro Sanz: Corazón Partío (1997)

Alejandro Sanz [Fotó]

(Tiritas pá este corazón partío...)

Tiri-ti-tando de frío...

(Tiritas pá este corazón partío...)

... pá este corazón...

(Ragtapaszok erre a kettétört szívre...)

Dididi-didergek a hidegben...

(Ragtapaszok erre a kettétört szívre...)

... erre a szívre...

partío: partido (a partir ige particípiuma)

la tirita: ragtapasz

tirititando de frío: tisztelgés az 1992-ben elhunyt Camarón de la Isla flamenco-énekes emléke előtt (Youtube-keresés).

Tiritas pá este corazón... [Forrás]

Ya lo ves, que no hay dos sin tres,
que la vida va y viene, y que no se detiene... y,
qué sé yo...

Most már látod, hogy a baj nem jár egyedül,
hogy az élet jön és megy, és hogy nem áll meg soha... és,
tudom is én...

no hay dos sin tres: szó szerint "nincs kettő három nélkül"; ugyanazt jelenti a latin országokban, mint nálunk az, hogy "a baj nem jár egyedül".

Pero miénteme aunque sea, dime que algo queda

entre nosotros dos, que en tu habitación

nunca sale el sol, ni existe el tiempo,
ni el dolor...

De hazudj nekem, ha máshogy nem is lehet; mondd, hogy valami maradt még

kettőnk közt; hogy a szobádban

soha nem nyugszik le a nap, és nem létezik sem az idő,
sem a fájdalom...

Llévame, si quieres, a perder,

a ningún destino, sin ningún porqué...

Vigyél magaddal, ha el akarsz veszni valahol,

cél nélkül, ok nélkül...

sin ningún porqué: miért nélkül. A porqué itt főnév; ezért egybeírjuk, de tildét is kap ("örökli" a hangsúlyt a kérdőszótól). Más kifejezésben: el porqué de las cosas, a dolgok miértje. -- Négy írásmód van:
¿Por qué? = Miért?... porque... = ... (azért,) mert...el porqué = valaminek a miértje
por que = amiért, ami miatt (= por el cuál, por la cuál)

Ya lo sé, que corazón que no ve

es corazón que no siente,

corazón que te miente, amor...

Már tudom, hogy a szív, amelyik nem lát,

olyan szív, amelyik nem érez,

olyan szív, amelyik hazudik neked, szerelmem...

Ebben itt nagyon nem vagyok biztos.

Pero, sabes que en lo más profundo de mi alma

sigue aquel dolor por creer en ti...

¿Qué fue de la ilusión y de lo bello que es vivir?

De tudod, hogy a lelkem legmélyén

továbbra is él a fájdalom, hogy hittem benned...

Mi lett az illúzióval, meg azzal, hogy milyen szép az élet?

¿Para qué me curaste cuando estaba herío

si hoy me dejas de nuevo y con el corazón partío?

Miért gyógyítottál meg, amikor meg voltam sebezve,

ha ma újra elhagysz, itthagysz kettétört szívvel?

herío: herido (az herir ige particípiuma)

¿Quién me va a entregar sus emociones?

¿Quién me va a pedir que nunca le abandone?

¿Quién me tapará esta noche si hace frío?

¿Quién me va a curar el corazón partío?

Ki fogja megosztani velem az érzéseit?

Ki fog kérni, hogy ne hagyjam el?

Ki fog betakarni ma este, ha hideg lesz?

Ki fogja meggyógyítani a kettétört szívem?

¿Quién llenará de primaveras este enero,

y bajará la luna para que juguemos?

Dime, si tú te vas, dime cariño mío,

¿quién me va a curar el corazón partío?

Ki fogja megtölteni tavasszal ezt a januárt,
és ki fogja lehozni a holdat, hogy játsszunk vele?
Mondd, ha te elmész, mondd, kedvesem,
ki fogja meggyógyítani a kettétört szívem?

(Tiritas pá este corazón partío...)

Tiritas pá este corazón partío...

 (Tiritas pá este corazón partío...)

... pá este corazón...

(Ragtapaszok erre a kettétört szívre...)

Dididi-didergek a hidegben...

(Ragtapaszok erre a kettétört szívre...)

... erre a szívre...

Dar solamente aquello que te sobra

nunca fue compartir, sino dar limosna, amor...
Si no lo sabes tú, te lo digo yo...

Ha csak azt adod oda másnak, ami neked már nem kell, az
nem valaminek a megosztása, hanem csak alamizsna, szerelmem...
Ha nem tudod, majd én megmondom neked...

Después de la tormenta siempre llega la calma...

Pero sé que después de ti, después de ti
no hay nada...

Vihar után mindig földerül az ég,
de tudom, hogy utánad, hogy utánad
nincs semmi...

¿Para qué me curaste cuando estaba herío

si hoy me dejas de nuevo y con el corazón partío?

Miért gyógyítottál meg, amikor meg voltam sebezve,

ha ma újra elhagysz, itthagysz kettétört szívvel?

¿Quién me va a entregar sus emociones?

¿Quién me va a pedir que nunca le abandone?

¿Quién me tapará esta noche si hace frío?

¿Quién me va a curar el corazón partío?

Ki fogja megosztani velem az érzéseit?

Ki fog kérni, hogy ne hagyjam el?

Ki fog betakarni ma este, ha hideg lesz?

Ki fogja meggyógyítani a kettétört szívem?

¿Quién llenará de primaveras este enero,

y bajará la luna para que juguemos?

Dime, si tú te vas, dime cariño mío,

¿quién me va a curar el corazón partío?

Ki fogja megtölteni tavasszal ezt a januárt,
és ki fogja lehozni a holdat, hogy játsszunk vele?
Mondd, ha te elmész, mondd, kedvesem,
ki fogja meggyógyítani a kettétört szívem?

* * *

Rakel Winchester

Rakel Winchester nem tartozik a legsablonosabb spanyol poppacsirták közé. Pont ezért szeretjük. Ebben a dalban maró gúnnyal emlékezik meg arról, ahogy a társadalmat -- ez esetben a spanyolországi cigányságot -- a mai napig kötik bizonyos idejüket múlt szokások, mint például az, hogy a cigánylányoknak feltétlenül szűzen kell férjhezmenniük, és ezt demonstrálni is illik minél nagyobb tömegek előtt. (Elméletileg ugye a pasiknak is szűzen kéne nősülniük, de esetükben lazábbak az elvárások, és pasiknál úgyse lehet demonstrálni semmit ezen a vonalon. -- Meg persze van másik megoldás is: meg is lehet szökni a családtól, ha az ember a saját szíve alapján azt akar elvenni, akit akar, akár van még hártyája, akár nincs.)

Rakel Winchester (Foto)

¡Abran paso, abran paso,

abran paso, que mañana yo me caso!

Desde chiquita, que no te miento,

desde chiquita yo soñaba este momento.

Utat, utat,

utat, mert holnap férjhez megyek!

Kislány korom óta -- nem hazudok --,

kislány korom óta erről a pillanatról álmodtam.

abrir paso: utat ad (tömeg valakinek), elenged, átenged (tömeg valakit); abrirse paso: utat nyit magának, átvág (pl. tömegen)

desde: [de(h)de]

Y con la cortina me hacía yo el velo;

dejaba larga mi mata de pelo...

¡Venga pelaílla y venga revuelo!

Y mama gritando que le mancho el suelo...

Függönyből megcsináltam magamnak a fátylat,
hosszúra hagytam a hajamat...
Micsoda mandulazápor!... Micsoda fölfordulás!...
Anyám meg kiabál, hogy összekoszolom neki a padlót...

mata de pelo: (nő) haja, hajkoronája, hajzata; angolul a head of hair. Samponreklámban: "az egész hajtömeg".

pelaílla: peladilla; cukrozott mandula. A yeli (cigánylakodalom, boda gitana) egyik kelléke. Miután az erre a célra felállított díszes ágyon a nőrokonok jelenlétében ellenőrizték a menyasszony szüzességét (la honrá) a kendővel (pañuelo), a megszeppent leendő anyát megszórják cukrozott mandulával, hogy legyen beteljesedett és édes az élete. -- A magszórás nyilvánvaló termékenységi szimbólum is egyben. -- A dalszövegben szereplő kislány eljátssza otthon a manduladobálást; azzal koszolja össze a padlót.

Pelaílla (cukrozott mandula)

que le mancho el suelo: ez a részeseset (le) azt fejezi ki, hogy az a személy, akire névmás hivatkozik, valamilyen módon, általában érzelmileg érintett a dologban: az alany a kislány (yo), a tárgy a padló (el suelo), az ige/állítmány az összekoszol (manchar), a le pedig az anyára (mama) utal: "összekoszolom neki a padlót", azaz nyilván az anyának kell majd feltakarítania, aminek nem örül (meg nyilván saját tapasztalatból tudja, hogy amiről a kislány most álmodik, az esküvő meg a mandulaszórás -- meg ami előtte meg utána jön -- azért nem annyira rózsaszínű).

¡Pá estar en casa, ay qué alegría!,

pá no salir ya ni de noche ni de día...

Tó el día fregando... ¿Y los jurdeles?,

¡que mi marío se lo gaste en los burdeles!

Hogy otthon legyek! Istenem, mekkora öröm!
Hogy mostantól ki se lépjek a házból se éjjel, se nappal!
Csak súrolni, mosogatni egész nap... Na és a lóvé?...
Hogy a pasim a kupikban verje el mindet...?!!

el jurdel, los jurdeles: dinero, pénz, lóvé; caló (spanyol cigány) eredetű szleng szó az andalúziai dialektusban.

marío: marido; férj.

Vendrán mil gitanos en sus feos coches

y se jalaran toa la medianoche...

Toíto mi whisky, toíto el jamón,

toíto el chorizo y tó el salchichón...

Jön majd vagy ezer cigány a lepukkant verdájával
és egész éjjel mulatoznak majd...
(Megisszák) az összes viszkim, (fölzabálják) az összes sonkát,
az összes kolbászt meg az összes szalámit...

toa: toda; toíto: todito, todo (kicsinyítő képzővel); tó: todo

[Estribillo/Coro]

Ay, yeli que yeli yeli, yeli que yeli ya,
yeli que yeli ya...
Rosas y jazmines por la madrugá,
por la madrugá. (x2)

Ay, yeli que yeli yeli, yeli que yeli ya,
yeli que yeli ya...
Rózsákat és jázminokat holnap reggelre,
holnap reggelre! (x2)

"Yeli, yeli ya..." a spanyolországi cigányesküvők (la boda gitana) standard nótája.

madrugá: madrugada; hajnal, reggel.

"¡Que guapa vienes!", dirá mi prima

y me pondrá verde a la vuelta de la esquina

y las que rían de mi mozuelo

se reirán cuando me saquen el pañuelo...

"Jaj, de szép vagy!", mondja majd a kuzinom,
aztán jól leteremt a következő sarkon,

és a lányok, akik talán összenevetnek a vőlegényem háta mögött,
nevethetnek majd, amikor előkerül a kendő...

a la vuelta de la esquina: rögtön a sarok után; gyakran átvitt értelemben használják arra, hogy valami itt van a közelben vagy (időben) a nyakunkon: jön a tél, stb.; az angolban: just around the corner. -- Még nem pontosan értem, itt mit jelent. -- Kiejtés: [vuerta].

mozuelo: mozo, azaz legény, fiú, siheder; dialektikus kiejtése itt: [mosuelo]

el pañuelo: A cigánylányok gyakran fiatalom mennek férjhez, és hagyomány szerint szűzen (guardan la honrá, la honrad). Szüzességüket alkalmasint szertartásosan ellenőrzik: ha a kendő foltos (manchado), szűz volt a menyasszony és nincs botrány.

se reirán cuando me saquen el pañuelo: valószínűleg azért fognak most már nyilvánosan is röhögni, mert nem lesz a kendőn folt. (A rossz nyelvek szerint egyébként ha a családnak elég sok pénze van, akkor nem lesz gond a vérfolttal se, azaz akkor megéri nem szűzen is elvenni a tehetős családfő kérdéses tisztességű lányát.) -- Sacarle el pañuelo: kendővel ellenőrizni a menyasszony szüzességét.

A menyasszony büszke édesanyja felmutatja a vendégseregletnek
a menyasszony hüvelyéből frissen kihúzott szüzességellenőrző kendőt.
A kendőt háromszor dugják be és három foltnak kell rajta lennie;
ezek a hétköznapi nyelvben manchas (foltok), a yeli nyelvén a los luceros.

"Que en ese coño triene tres luceros..."
Érdekes, hogy a lucero csillagot jelent; de ne felejtsük el, hogy
a spanyol cigányok is lókereskedő nép:
a csillag a ló homlokán lévő foltot is jelenti, ahogy magyarul is.

-- A három várva várt folt másik neve a tres rosas.

Y los gitanitos no irán a la misa,

ni se partirán sus lindas camisas...

Ahora se las cambian un ratito antes

por otras más viejas y un tanto brillantes.

Így aztán a cigányok nem fognak misére menni,
és a szépséges ingüket se szaggatják meg...

Manapság egy kicsivel előtte lecserélik
egy régebbi ingre, amelyik egy kicsit már kifényesedett...

Y los gitanos no irán a la misa: azaz nem lesz templomi esküvő.

Ni se partirán sus lindas camisas: hagyományosan az esküvőn a cigány férfiak megszaggatták az ingjüket örömükben (vö. zsidó pohártörés). Manapság erre a válság miatt nem mindig kerül sor (ezt egy dokumentumfilmben szó szerint így mondta egy idősebb roma férfi).

Estos tacones me están matando,

pero con tal de presumir sigo bailando;

tengo ya ampollas hasta en el pelo,

pero da igual: por tarde yo he lucío el modelo.

Halálra kínoz ez a magassarkú,
de azért én táncolok tovább;
már a hajam is vízhólyagos,
de mindegy: délután már mindenki megcsodálhatta a cipőmet...

Estos tacones me están matando: [é'to takóne' me'tán matándo]

la ampolla: hólyag, vízhólyag (pl. cipőtől, sok táncolástól); egyébként ampulla, buborék, gázzárvány...

el modelo: modell, úgy mint dizájnercipő vagy dizájnerruha. A cigány menyasszony egyik legdrágább alkatrésze az esküvői cipellő, ami persze tök alkalmatlan a táncra.

¡Qué mar canta esa! ¡Vaya traje feo!

¡Qué tieso va ése! Cuchirroneo...

La otra fumando y pidiendo a uno lumbre...

¡Ay, dónde han ido tós nuestras costumbres!

De rosszul énekel ez a csaj! Milyen ronda már ez a ruha!

Nézd már, ez a pasi meg milyen hiú! Cuchirroneo...

Az a másik csaj meg bagózik és tüzet kér valakitől...

Jaj, hová lettek a régi szokásaink?

mar: mal dialektusban.

pedir lumbre a alguien: tüzet kér valakitől (dohányzáshoz)

tós: todos.

 [Estribillo/Coro] 

Ay, yeli que yeli yeli, yeli que yeli ya,

yeli que yeli ya...

Rosas y jazmines por la madrugá,

por la madrugá. (x2)

Ay, yeli que yeli yeli, yeli que yeli ya,
yeli que yeli ya...
Rózsákat és jázminokat holnap reggelre,
holnap reggelre! (x2)

¡Abran paso, abran paso,

abran paso que mañana yo me caso!

Desde mañana ya no es un sueño;

desde mañana mi jojoy ya tiene dueño.

Utat, utat,

utat, mert holnap férjhez megyek!

Holnaptól kezdve már nem álom lesz;

holnaptól gazdája van a nyulacskámnak.

jojoy: caló szó; szó szerinti jelentése nyúl (conejo). (A magyarországi oláhcigányok nyelvén a nyúl sosoj.) -- A szó átvitt jelentését ki lehet találni. Ahogy az angolban a pussy mint cica a női nemi szerv becézett neve, úgy a spanyolban a nyulacska szó ugyanezt a szerepet tölti be (lásd még: vagina dentata toposz a világ irodalmában).

[Estribillo/Coro]

Ay, yeli que yeli yeli, yeli que yeli ya,

yeli que yeli ya...

Rosas y jazmines por la madrugá,

por la madrugá. (x2)

Ay, yeli que yeli yeli, yeli que yeli ya,
yeli que yeli ya...
Rózsákat és jázminokat holnap reggelre,
holnap reggelre! (x2)

* * *

Az esküvői képek innen származnak.

* * *

Carlos Baute: Amarte Bien

Gondoltam, teszek föl egy kis nyálat is a blogra. Néha ezekből a popszövegekből lehet a legtöbbet tanulni, csak tudni kell, mit ne tanuljunk meg (lásd: Carlos Baute: "te amo yo" = Korda György: "szeretlek én").

[Verso 1]

¿Cómo te amo yo? ¿Cómo te explico?

¿Cómo resumo en poco tiempo lo que te amo yo?

¿Cómo te digo en tres minutos lo que siento yo?

Hogy hogy szeretlek ééén? Hogy magyarázzam el?
Hogy foglaljam össze rövid idő alatt, hogy hogy szeretlek ééén?
Hogy mondjam el neked három percben, hogy mit érzek ééén?

¿Cómo resumo en poco tiempo lo que te amo yo? Klasszikus beszéltnyelvi slendriánság. A ¿cuánto? (mennyire?) kérdő névmás helyett a lo que (amit) vonatkozó (!) névmást használja, helytelenül.

¿Cómo te digo en tres minutos lo que siento yo? Naná... három percnél hosszabb számokat nem adnak le a rádiók, mert rövid a tömeghallgató attention span-je és csatornát vált, ha gyenge a szám, vagy ha az énekes túl sokáig ugyanazt ismételgeti ("te amo yo"). -- "Dalban mondom el..."

Recuerdo el día en que te conocí muy bien

en ese otoño de noviembre aquel atardecer...

Inolvidable aquel día, lo que sucedió...

Emlékszem a napra, amikor megismertelek(,) nagyon jól
azon a novemberi őszön, azon az estén...
Feledhetetlen az a nap, ami akkor történt...

Recuerdo el día en que te conocí muy bien: Nagyon jól emlékszem a napra, amikor megismertelek, vagy emlékszem a napra, amikor nagyon jól megismertelek? Mind a kettőnek van értelme, csak más. Vajon én nem tudok eléggé spanyolul, vagy pongyola a szöveg? A dallam/intonáció biztosan pont úgy értelmezi a szöveget, mintha nagyon megismerte volna a csajt azon az őszi novemberen/novemberi őszön....

ese otoño de noviembre: azon a novemberi őszön. Hm.

Hace tiempo te buscaba y no me imaginaba

lo fácil que era entregarte mi alma...

Cuando el amor te llega, te atrapa y te desarma, oh...

Régóta kerestelek, és el se tudtam képzelni,
hogy milyen könnyű neked adni a lelkem...
Amikor utolér a szerelem, csapdába ejt és lefegyverez, óóó...

[Estribillo]

Te amo en carne viva, sin medida y sin dolor...

Te amo como nadie en esta vida; te amo yo...

Te amo cuando callas y me besas sin control...

Te amo como un niño cuando tiene una ilusión...

Amarte bien, amarte bien...

Lo único que quiero es solamente amarte bien...

Sajgón szeretlek, mértéktelenül és fájdalom nélkül...

Úgy szeretlek, mint senki ebben az életben; szeretlek ééén...

Szeretlek, amikor hallgatsz és önkontroll nélkül csókolsz...

Úgy szeretlek, mint egy lelkes kisgyerek...

Jól szeretni téged, jól szeretni téged...

Mást se akarok, mint csak jól szeretni téged...

Te amo en carne viva, sin medida y sin dolor: Na most... az en carne viva elsődleges jelentésében nagyjából azt jelenti, hogy lehorzsolódott a bőre; az estar en carne viva azt jelenti, hogy túlérzékeny, könnyen irritálható (hangulatban van); de pl. a me tiene en carne viva jelentheti azt is, hogy valami nagyon érzékenyen érint, elevenen él bennem az emléke/hatása. Szóval remélem, a szöveg nem azt jelenti, ahogy fordítottam: "fájón/sajgón szeretlek, fájdalmat nem ismerve..." Brrr.

Lo único que quiero es solamente amarte bien: Ha egyszer lo único, akkor fölösleges még a solamente is. "Én csak szeretni akarlak csak."

[Verso 2]

Ha sido magia, sí, el día en que te vi...
Ha sido fantasía pura desde que te di

el primer beso nuestro... Nunca olvidaré...

Te amo gigantesco, exagerado... ¿Cómo te amo yo?

Amarte bien es lo que quiero... Amarte bien...

Varázslat volt, igen, a nap, amikor megláttalak...
Tiszta fantázis (hamisítatlan álom) volt azóta, hogy
az első csókunkat adtam neked... Soha nem fogom elfelejteni...
Gigantikusan, eltúlzottan szeretlen... Hogy hogy szeretlek ééén?
Mást sem akarok, mint jól szeretni téged... Jól szeretni téged...

te di el primer beso nuestro: Igen, pontosan ezt énekli; amikor az első csókunkat adtam neked. Nem az első csókomat adtam neked, és nem is az első csókunkat adtuk egymásnak. Az első csókunkat adtam neked. -- Whatever...

amarte bien: Még nem tudom, hogy ez egy létező spanyol kifejezés nagyon/igazán szeretni értelemben, vagy tényleg csak azt jelenti, hogy jól szeretni (as in: jól biciklizni, jól sakkozni, jól főzni), és egyszerűen ennyire fantáziátlan a dolog.

* * *

Biztos nem fair, de itt egy variáció a "Hogyan szeretlek?" témára:

XLIII.

How do I love thee? Let me count the ways.
I love thee to the depth and breadth and height
My soul can reach, when feeling out of sight
For the ends of Being and ideal Grace.
I love thee to the level of everyday's
Most quiet need, by sun and candle-light.
I love thee freely, as men strive for Right;
I love thee purely, as they turn from Praise.
I love thee with a passion put to use
In my old griefs, and with my childhood's faith.
I love thee with a love I seemed to lose
With my lost saints, -- I love thee with the breath,
Smiles, tears, of all my life! -- and, if God choose,
I shall but love thee better after death.

Elizabeth Barrett Browning (1806-1861)

43.

Hogy szeretlek? Figyelj. Amennyire
csak hatolni bír föl s le s szerteszét
a lelkem, mikor kiröppen a lét
és az eszmény végső egeibe.
Szeretlek a köznap szükséglete
fokáig; s ha nap süt, s ha gyertya ég;
nyíltan, ahogy férfi küzd a jogért;
tisztán; ahogy a hiúak sose.
Szeretlek, oly szenvedéllyel, ahogy
kínom lángolt, rég, s lánykori imám:
vesztett szentjeim szerelme lobog
benne, – könnyem ez, s mosolyom, s talán
egész életem! – s isten adja; hogy
még nagyobb legyen a halál után.

(Szabó Lőrinc fordítása)

 * * *

Coz: Las Chicas Son Guerreras (1980/1981)

Ez a nóta 1980-ban született és 1981-ben került kiadásra. A Franco-korszakot durva nőellenes politika jellemezte (a nőnek nem lehetett lakása, autója, állása, kivéve, ha a férje külön megengedte neki, stb.). Franco azonban 1975-ben meghalt, Spanyolország pedig hihetetlen (ellen-) kulturális pezsgésnek indult (movida madrileña). -- Ehhez a forradalmi generációhoz tartozik például Almodóvar is.

Ez a nóta a popzene keretein belül forradalmi hangot ütött meg ahhoz képest, hogy nemrég a nőnek még nem volt más dolga, mint hogy a férfit kiszolgálja. A forradalmiság azonban visszatérést jelent az ősi termékenységmítoszokhoz is, modern kori formában: a nő kozmogóniai értelemben a világ forrása -- a nő nélkül nincs semmi -- a női csípő (cadera) forgása nélkül megállna a világ ("És ha azt látod, hogy a világ forog körbe, / az csak azért van, mert a csajok dolgoztatják a csípőjüket..."). A nő persze nem pusztán a termékenység istennője, hanem a férfival egyenrangú potencialitás: parfüm, harisnya, nitroglicerin, atomerőmű, the whole works.

Las chicas tienen algo especial:

las chicas son guerreras.

A csajokban van valami különleges:
a csajok harcosok...

Desde el perfume a las medias de cristal,

las chicas son guerreras.

A parfümtől a nejlonharisnyáig:
a csajok harcosok...

Tras una barra con pinta colegial,

las chicas son guerreras.

Még ha iskoláslánynak tűnnek is ott a bárpult mögött,
a csajok harcosok.

En las revistas o todo al natural,

las chicas son guerreras.

Akár a képeslapokban, akár a maguk természetes valójában,
a csajok harcosok.

(Estribillo:)

¡Uh! ¡Ah! ¡Las chicas son guerreras! (2x)

(Refrén:)
Ú! Á! A csajok harcosok! (2x)

Jugar con ellas es como manejar

la nitroglicerina.

A csajokkal szórakozni olyan, mintha
nitroglicerinnel bánnál.

Tienen más vatios que una nuclear,
y no son tan dañinas.

Több wattot termelnek, mint egy atomerőmű,
csak nem olyan károsak.

Y la más cardo puede tener

sabor a mandarina.

És a leggorombábbnak is
lehet mandariníze...

Rubias, morenas, castañas, ¿que más da?

¡Todas están divinas!

Szőkék, feketék, barnák, mit számít?
Isteni mind!

(Estribillo:)

¡Uh! ¡Ah! ¡Las chicas son guerreras! (2x)

(Refrén:)
Ú! Á! A csajok harcosok! (2x)

Ellas suelen llevar el timón,

y hacen astillas tu pobre corazón.

Általában ők irányítják a dolgokat,
és pozdorjává zúzzák a szívedet.

Y si ves el mundo girar,

es porque las muñecas han puesto la cadera funcionar.

És ha azt látod, hogy a világ forog körbe,
az csak azért van, mert a csajok dolgoztatják a csípőjüket...

Las chicas tienen algo especial:

las chicas son guerreras.

A csajokban van valami különleges:
a csajok harcosok...

De la más cursi a la tía más legal,

las chicas son guerreras.

A legízléstelenebbtől a legnormálisabbig:
a csajok mind harcosok.

(Estribillo:)

¡Uh! ¡Ah! ¡Las chicas son guerreras! (2x)

(Refrén:)
Ú! Á! A csajok harcosok! (2x)

Ellas suelen llevar el timón,

y hacen astillas tu pobre corazón.

Általában ők irányítják a dolgokat,
és pozdorjává zúzzák a szívedet.

Y si ves el mundo girar,

es porque las muñecas han puesto la cadera funcionar.

És ha azt látod, hogy a világ forog körbe,
az csak azért van, mert a csajok dolgoztatják a csípőjüket...

Las chicas tienen algo especial:

las chicas son guerreras.

A csajokban van valami különleges:
a csajok harcosok...

En las revistas o todo al natural,

las chicas son guerreras.

Akár a képeslapokban, akár a maguk természetes valójában,
a csajok harcosok.

(Estribillo:)

¡Uh! ¡Ah! ¡Las chicas son guerreras! (4x)

(Refrén:)
Ú! Á! A csajok harcosok! (4x)

* * *

Vocabulario:

las medias de cristal: nejlonharisnya. Azért nevezték a spanyolok a 40-es, 50-es évektől "üvegharisnyának", mert a korábbi gyapjú-, cérna-, pamut-, stb. harisnyákhoz képest a műszál "átlátszó" volt.

la nuclear: la central nuclear, atomerőmű.

la más cardo: a cardo hímnemű főnévként pokrócot, goromba embert stb. jelent; itt melléknévként használja a szöveg, de a szó ezzel együtt megmarad hímnemű főnévi alakként.

llevar el timón: kezében tartja a kormányrudat, az irányítást.

las muñecas: csajok. A Magyarországon Vad angyal címen futó argentín sorozat (telenovela) eredeti címe Muñeca brava.

* * *

Soca Boys: Mueve la colita

¡Aquí llegamos!
¡Todo le mundo a la pista, que vamos a empezar!

Todos preparados, vamos a bailar,
todos a la pista, vamos a gozar...

Mueve la colita, mamita rica, mueve la colita... (4x)

Bueno, mi gente, todos a bailar,
comenzamos suavecito con la mano...

¡Pa'lante, pa'lante, pa'rriba, pa'rriba, de nuevo!
¡Pa'lante, pa'lante, pa'rriba, pa'rriba, rápido!

Pa'lante, pa'lante, arriba, arriba... (4x)

Mueve la colita, mamita rica, mueve la colita... (4x)

¡Okey, y ahora continuamos con los pies a mover el esqueleto!

¡Izquierda, derecha, izquierda, derecha, de nuevo!
¡Izquierda, derecha, izquierda, derecha, rápido!

Izquierda, derecha, dale, dale... (4x)

Mueve la colita, mamita rica, mueve la colita... (4x)

¡Y ahora todo el mundo a cantar conmigo!
Les quiero hacer una pregunta...

¿A dónde le gusta a las mujeres? Ahí, ahí...
¿Y cómo es que le hacen los hombres? Así, así...

¿A dónde le gusta? Ahí, ahí...
¿Y cómo se le hacen? Así, así... (2x)

Mueve la colita, mamita rica, mueve la colita... (4x)

Suave, suave, suave, todos...
Pa'bajo, pa'bajo, pa'bajo, pa'bajo...
Muévenlo suavecito y vamos arriba...
Arriba, arriba, arriba, arriba...

* * *

Café Quijano: Óyeme, Mi Lola... (con sinalefas)

Café Quijano: Óyeme, Mi Lola...
(Youtube-videó)

Café Quijano: Óyeme, Mi Lola...
(Goear-audió; az előadót itt tévesen tüntették föl!)

Az aláhúzott, pirosbetűs szótagok a sinalefás (összevont) szótagok.

A piros betűk közé zárt szürke betűk azok a hangzók, amelyeket
a sinalefa miatt részben vagy teljes egészében elnyel az előadó.

Magyar példával szemléltetve: nem tudom = nem t'om.

A kék betűs szavak eleve diftongust tartalmaznak (pl. fue), azaz
egy szótagnak számítanak annak ellenére, hogy két magánhangzó
van bennük.

1. verze:

Se lla∙ma Lo∙la / y tie∙ne his∙to∙ria, aun- (1)
que, más que his∙to∙ria, / se∙a un po∙e∙ma (2).
Su vi∙da en∙te∙ra / pa∙só bus∙can∙do
no∙ches de glo∙ria / co∙mo al∙ma en pe∙na (3).

(1) A "historia, aunque" szópárban a "historia" szó utolsó szótagja
(ria) eleve diftongust tartalmazó (hangsúlytalan) szótag, de ehhez
hozzáolvad az "aunque" szó első, szintén diftongusos (de hangsúlyos)
(aun) szótagja. Az eredő: "historia, aunque" helyett mintha
az lenne, hogy "his∙tor∙iaun∙que".

(2) A "sea un poema" esetében a természetes hangsúly
zenei okokból csúszik a (se-) szótagról az (-a) szótagra,
amelybe viszont beolvad a következő hangsúlytalan (un)
szótag (sinalefa).

 (3) A "como alma en pena" a két sinalefa miatt nem hét
szótag, hanem csak öt: "com' alm' en pena".Ezt az írott
szöveg alapján magától értetődőnek tartja az ember, de
amikor beszélt/énekelt szöveget hall, magyar füllel eleinte
nehéz kivadászni, hogy mi az, amit a beszélő elnyel.

"Lolának hívják, és története van, bár
nem is annyira történet, mint inkább vers...
Egész életében dicsőséges éjszakákat
keresett, akár egy fájó lélek..."

De∙trás de su man∙to / de frí∙a da∙ma
te∙nia es∙con∙di∙das / tre∙men∙das ar∙mas (4);
pa∙ra las ba∙ta∙llas / del ca∙ra a ca∙ra
que con ven∙ta∙ja / muy bien li∙bra∙ba.

(4) A "tenía escondidas" esetében a "tenía" szó természeteshangsúlya a (-ní-) szótagon zenei okokból összeolvad az"escondidas" szó első szótagjának (es-) másodlagos (!) hangsúlyával. Így a "te∙ní∙a es∙con∙di∙das" -- vagy (sinalefával)"te∙ní∙a es∙con∙di∙das", "te∙ní∙es∙con∙di∙das" -- helyett
voltaképp azt halljuk, hogy "ten hies∙con∙di∙das".
Ez azonban csak zenei okokból következik be (licencia).

Le fue muy mal / de ma∙no en ma∙no,
de bo∙ca en bo∙ca, / de ca∙ma en ca∙ma;
co∙mo u∙na mu∙ñe∙ca / que se des∙gas∙ta
se que∙da vie∙ja / y la pe∙na a∙rra∙stra.

Refrén (2 és félszer ismételve):

Ó∙ye∙me mi Lo∙la, / mi tier∙na Lo∙la,
tu tri∙ste vi∙da es / tu tri∙ste hi∙sto∙ria,
pe∙ro que ma∙ne∙ra / de ca∙mi∙nar
mi∙ra que so∙ber∙bia / en su mi∙rar...

2. verze:

Fue mu∙jer se∙re∙na / ha∙sta en el in∙stan∙te
de en∙tre∙gar∙se pre∙sta / a sus a∙man∙tes.
Es tiem∙po de llan∙to, / es tiem∙po del du∙da,
de no∙stal∙gia / y de su lo∙cu∙ra.

Tie∙nes el con∙sue∙lo / de sa∙ber∙te llena
de ca∙ri∙ño lim∙pio / y a∙mor sin∙ce∙ro,
por∙que na∙die su∙po / ro∙bar de sus be∙sos
e∙so que te sob∙ra / y que na∙die a∙ño∙ra.

(Refrén...)

Coda:

Es el tiem∙po de la a∙rru∙ga / que no per∙do∙na,
es el tiem∙po de la fru∙ta / y la pin∙tu∙ra.

"Eljött a ránc ideje, a ráncé, amely nem ismer pardont;
eljött a gyümölcsérés ideje -- és az arcfestésé..."

* * *